Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
Dr. Kultsár Barnabás 1949-ben feleségül vette Levente keresztanyját, dr. Kulcsár Margitot, és később ő lett a három gyermek nevelőanyja. A két kisebb gyermek sokszor édesapjánál töltött napokat, heteket is. így történt 1951 júniusában, a kitelepítés idején is. A Bibliában így ír erről: „...a politikai visszaéléseket helytelenítő felfogása miatt kitelepítették Budapestről. Minthogy éppen együtt voltak, Leventének is, Szabolcsnak is és magától értetődően bátyjuknak, Kultsár Barnának is távozniuk kellett a fővárosból. Jászboldogházára toloncolták őket."28 Elhurcolásukról a Biblia 45. oldalán írja: „Fapados harmadosztályú zárt kocsikban szállítottak bennünket a budapesti Magdolna városi pályaudvarról Jászboldogházára. A kocsik ablakai rögzítve voltak, nem lehetett az egyes megállóhelyeken ivóvizet kérnünk, vagy - általában - az állomásokon jövőmenő emberekkel szót váltanunk. Géppisztolyos kiskatonákfelügyelete mellett utaztunk (szállítottak bennünket)."29 28 Uo. 38. p. A családi Bibliában a három generáció azonos nevei miatt magát II., fiát III. Kultsár Barnabásként jelöli, és több esetben egyes szám harmadik személyben ír magáról. 29 Családi Biblia 45. p. 30 ÁBTL 2. 5. 6.111/21. 7. így kezdődött a Kultsár család megpróbáltatásainak sorozata. A kitelepítés örökre megváltoztatta életüket. Nem csupán egy sikeres ügyvédi pályának vetett véget, nem csak otthonukat, javaikat veszítették el, de szétszakították családjukat is. A gyerekek különböző településeken jártak általános iskolába, édesapjukkal sokáig nem is találkozhattak. Csaknem 10 évi hányattatás után Hajdúböszörménybe költöztek, ahol végre együtt lehetett a család. „Aki megment egy életet, egy egész világot ment meg" Légoltalmi parancsnokként a második világháború idején A Talmud szép gondolata sokszorosan igaz dr. Kultsár Barnabás esetében, aki 1945-ben mintegy nyolcszáz zsidó ember életét mentette meg. De hogyan kapcsolódik ez a kitelepítésének történetéhez? Amikor a kitelepítésre ítélt budapesti családok a hajnali órákban megkapták a határozatot, mindent megpróbáltak, hogy mentesítést kaphassanak. A Belügyminisztérium részéről ugyanis volt egy eleve teljesíthetetlen engedmény, miszerint a határozat ellen panasszal lehetett élni a Budapesti Rendőrkapitányságnál, melynek halasztó hatálya nem volt. A Jászboldogházára kitelepítendő 39 család június 4-én reggel vagy délelőtt kapta kézhez a határozatot, és ugyanaznap déli 12, illetve 13 óra volt a panasz benyújtásának határideje. Mégis mindenki megpróbálta. Többen személyesen vitték el a kérelmet a kapitányságra, melyhez minden lehetséges dokumentumot csatoltak, amiről úgy vélték, segítséget jelenthet. Dr. Kultsár Barnabás is élt a lehetőséggel, és a belügyminiszterhez írott levelében kérte, hogy hatálytalanítsák a kitiltását, s ha ez nem lehetséges, legalább a két kisebb fia maradhasson az édesanyjánál.30 Leveléhez mellékelte azokat az igazolásokat, melyeket 1945-ben kapott zsidó ismerőseitől, akik hálásak voltak azért, hogy légóparancsnokként a Teréz kör-134
