Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Emlékek és dokumentumok a Budapestről kitelepített Kultsár család történetéből
vissza, hivatásukat nem gyakorolhatták. Maguk és gyermekeik sokáig megbélyegzettek maradtak, és számos hátrányos megkülönböztetésben volt részük - csakúgy, mint az őket befogadó családoknak.16 16 Jászboldogházára kitelepített és befogadó családok visszaemlékezései: PAPP I. 2013. 73-226. p. 17 Történetéről: PAPP Izabella: Boldogháza története önálló községgé válásig. In: Évek könyve - Jászboldogháza régen és ma. Jászboldogháza, 1996.19-71. p. 18 2006-ban Jászboldogházán rendezték a Jászok XII. Világtalálkozóját, s ekkor ünnepelte a település önállóvá válásának 60. évfordulóját. Erre az alkalomra készült a redemptiós emlékmű. 19 A kitelepítettek névsora: ÁBTL 4.1. A-289. 20 PAPP 1.1996.19-71. p. 21 BESENYIV. 2013. 52. p. Kényszerlakhely: Jászboldogháza, tanya 224. Dr. Kultsár Barnabás és gyermekei számára ezt a tanyát jelölték ki kényszerlakhelyként. Korábban bizonyára nem is hallottak a jászsági kis faluról. Jászboldogháza gazdag településnek számított, szorgalmas, tehetséges gazdálkodók lakták. Évszázadokon át Jászberény pusztája volt, s a 19. század közepétől a jászberényi lakosok telepítették be, akik között sok redemptus család is érkezett a jó termőfölddel, gazdag legelőkkel rendelkező vidékre.17 A boldogházi emberek ma is őrzik a redemptio emlékét, büszkék földet váltó őseikre. 2006-ban a község főterén állították fel a redemptiós emlékművet, melynek hátoldalán azoknak a boldogházi családoknak a neve olvasható, akik részt vettek a földváltásban.18 A névsort összehasonlítva a kétszáz évvel későbbi, a budapesti családok befogadására kötelezett kuláknak minősített családok nevével - látható, hogy egy kivétellel megegyeznek a családnevek. Ez annyit jelent, hogy az egykori redemptusok leszármazottjai erre az időre a rendszer ellenségeivé, osztályidegenekké váltak, s a föld birtoklása, amiért nemzedékeken át olyan sokat áldoztak, büntetendőnek minősült.19 Az itt élők közös büszkesége volt az a példás összefogás is, amellyel 1946-ban Jászberénytől elválva önálló községet hoztak létre.20 Alig három év telt el, és a községben hetvenhat kuláknak minősített gazdát tettek tönkre anyagilag, és kínoztak meg embertelen módon. Közöttük voltak a fiatal község vezetői és főbírója, aki néhány év múlva belehalt az elszenvedett bántalmazásokba.21 A megalázott, megfélemlített, és javaik nagy részétől megfosztott gazdálkodókat újabb büntetésként a budapesti kitelepítettek befogadására kötelezték. Redemptiós emlékmű Jászboldogházán 131
