Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
zódott meg, hogy „az oktatási osztály belekezd egy intézkedésbe és csak a későbbiek folyamán kapcsolja be a városi, járási oktatási osztályokat anélkül, hogy az ügy előzményeiről tájékoztatást adna."158 A vb megállapította, hogy az oktatási osztály helytelen gyakorlatot követett, és elrendelte az osztály kivizsgálását.159 Az 1950. december 9-én elkészült átfogó jelentés negatívan értékelte a testület tevékenységét. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a megyében túlságosan magas a vallásoktatásban résztvevők aránya (46,6%), illetve Benkő Péter nem tett eleget az arányok megváltoztatásáért. Az általános iskolai lemorzsolódás elérte a 70%-ot, azaz minden 100 tanulóból csak 30 végezte el az általános iskola 8. osztályát. Az osztályon dolgozó munkáskáderek sem kaptak lehetőséget a bizonyításra, továbbá az osztály irattárában bizonyos dokumentumokat nem sikerült az ellenőrzéskor megtalálni.160 A jelentést tárgyaló vb elmarasztaló határozatot hozott, s kiemelte, hogy a feltárt hiányosságok hozzájárulnak a tanulók nagy arányú lemorzsolódásához és a vallásoktatás fennmaradásához.161 158 Uo. Vb ülés jegyzőkönyve. 1950. november 14.1-2. p. 159 Uo. 160 Uo. Pintér Dezső jelentése az oktatási osztály munkájáról. 1950. december 9. 161 Uo. Vb ülés jegyzőkönyve. 575/1950. vb. sz. határozat. 1950. december 12. 7. p. 162 Uo. Polónyi Szűcs Antal jelentése. 1951. január 6.1. p. 163 Uo. A megyei Oktatási és Népművelési Osztály vezetőjének jelentése a beiskolázásokról. 1950. június 29.3. p. 164 Uo. Polónyi Szűcs Antal jelentése. 1951. január 6. 2. p. 165 Uo. A negatív tapasztalatok miatt 1951-ben is folytatódott a megyei Oktatási és Népművelési Osztály munkájának rendszeres ellenőrzése. Ennek eredményéről január 6-án Polónyi Szűcs Antal vb titkár tett jelentést. Annak ellenére, hogy 1950 augusztusában a vb még kifejezetten elégedett volt a tanulók szociális összetételének javítása terén elért eredményekkel, most ezen a területen érte az osztályt a legfőbb kritika. A jelentés szerint a megyében több esetben is középiskolai felvételt nyertek kulákok gyermekei, miközben számos középiskolában visszautasították a munkás- és parasztgyerekek jelentkezését.162 Ez a kritika annak a tükrében érdekes, hogy Benkő Péter egyik korábbi referátuma szerint 1950 nyarán a munkás, illetve kis- és nagyüzemi dolgozók gyermekeit még elégséges bizonyítvánnyal is felvették a középiskolákba, míg az értelmiségiek gyermekeitől kitűnő vagy jeles bizonyítványt követeltek meg.163 A „dolgozó tömegek" életének jobbítása érdekében alkalmazott kettős mérce tehát működött, az elért eredményekkel pedig ekkor még a megyei vb is elégedett volt. 1951 elejétől azonban a kulákgyerekek beiskolázásának vádja folyamatosan napirendre került. Ám nem ez volt az egyetlen kifogás Benkő Péter ellen. Felmerült, hogy olyan személyeket nevezett ki bizonyos iskolai pozíciókba, akik nem élvezték a pártszervezetek támogatását. A kritikák szerint az osztályán dolgozó munkáskádereket sem alkalmazta a megfelelő beosztásokban, hiszen közülük csak 1 volt főelőadói, a többiek közül pedig 10 előadói, 1 segéd-hivatalvezetői, 2 gépírói és 2 hivatalsegédi állásban. A két hivatalsegédről Polónyi nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az egyik betonozó, a másik pedig asztalos végzettségű volt.164 A vb titkára az osztály munkafegyelmét is élesen bírálta. „Az ellenőrzés során minden egyes alkalommal lehetett látni, hogy az alkalmazottak munkaidő alatt üldögélnek, beszélgetnek, jobbra-balra ásítoznak, stb."165 Ráadásul polgári, úri attitűdök bizo122
