Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
dúlt Benkő Péterhez, hogy vizsgálja ki, miért nincsenek a törökszentmiklósi gimnáziumban és a szolnoki kereskedelmi középiskolában kellő tekintettel az intézménybe felvett tanulók társadalmi összetételére és tegye meg a megfelelő intézkedéseket.146 Talán a legnehezebb feladat annak az elérése volt, hogy a középiskolákba felvett tanulók végül sikeresen el is végezzék tanulmányaikat, hiszen sok fiatal nem tudott megfelelő színvonalon teljesíteni. Az MDP Központi Vezetősége ebben természetesen az „osztályellenség" aknamunkáját látta, amely „a tanulók mesterséges túlterhelésével, a tananyag nélkülözhető vagy éppen felesleges részének megnövelésével, állítólagos „színvonal" követelményekkel, az új tankönyvek kiadásának elszabotálásával" kiűzi a dolgozók gyermekeit az iskolákból.147 A rossz eredményekért elsősorban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, az Országos Neveléstudományi Intézetet és a Kollégiumi Hivatalt tették felelőssé. A megoldást többek között abban látták, ha a köznevelés területén dolgozó kommunisták „jobb munkával, fokozott éberséggel járulnak hozzá az ellenséges befolyás felszámolásához", illetve a minisztériumban dolgozó munkáskáderek fokozottabban veszik ki részüket az irányításból.148 A Központi Vezetőség kritikáját magáévá téve Benkő Péter is megállapította a Szolnokmegyeí Néplap hasábjain, hogy Szolnok megyében is „erős befolyása van a burzsoázia ideológiájának és különösen a klerikális reakciónak."149 Ezért az ellenség leleplezését, a főigazgatóság munkájának javítását és a dolgozók gyermekeinek további beiskolázását jelölte meg feladatként.150 Az oktatás világnézeti és tartalmi átalakítása jegyében számos egyéb problémát is meg kellett oldania, például a pedagógusok folyamatos ideológiai képzését vagy az orosz nyelv oktatásához szükséges megfelelő számú nyelvtanár foglalkoztatását.151 146 MNL JNSzML IV. 422. Főispán ir. 636/1949. A főispán levele a Tankerületi Főigazgatóságnak. 1949. szeptember 16. 147 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkájával kapcsolatos kérdésekről. Köznevelés, VI. évf. 8. szám. 1950. április 15. 209. p. 148 Uo. 210. p. Vö: KARDOS József: Fordulat a közoktatásban. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor (szerk.): Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000.159. p. 149 BENKŐ Péter: Megyénk köznevelésügye a Központi Vezetőség legutóbbi határozata tükrében. Szolnokmegyeí Néplap, 1950. április 15. 3. p. 150 Uo. 151 MNL JNSzML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 4935/1949. Főigazgatói értekezlet többek között az orosz nyelv tanításával kapcsolatban. 1949. október 13. Az orosz nyelv oktatásához lásd: PÓLYÁK Petra: A kötelező orosz nyelvi oktatás, avagy a szovjetizált magyar felsőoktatás állatorvosi lova. In: Ujkor.hu . Online elérhető: http://ujkor.hu/content/kotelezo-orosz-nyelvi-oktatas-avagy-szovjetizalt-magyar-felsooktatas-allatorvosi-lova (Utolsó megtekintés: 2020. október 11.) 152 Az Oktatási és Népművelési Osztály a megyei székház földszintjén kapott elhelyezést a 24., 28., 30. és 36. számú helyiségekben. SZIKSZAIM. 2013.155. p. 1950 nyarán fontos változás következett be a tanügyigazgatásban. A tankerületi főigazgatóság feladatkörét adaptálni kellett a kialakuló tanácsrendszer keretei közé és meg kellett szervezni Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának IX. Oktatási és Népművelési Osztályát. A tanácsrendszer létrejöttének következményeként Benkő hivatalának már nem csak közvetlenül az iskolákat kellett felügyelnie és irányítania, hanem a köztes igazgatási szerveket, azaz a járások és városok oktatási osztályait is, illetve maga is a Megyei Tanács VB Titkárságának ellenőrzése alá került.152 Az átalakulás csak részleges 120
