Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
váth Ferencet nevezte ki tanfelügyelőnek.87 Kacsó Lajos Budapestre került, ahol Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelői hivatalának helyettes vezetője lett. 1949-ben vonult végleg nyugdíjba.88 87 MNL OL XIX. 1. 1. f. VKM Ált. Isk. Főoszt. ir. 1. tétel. 1945. Dr. Horváth Ferenc. Dr. Horváth Ferenc tanfelügyelői kinevezése. 1945. augusztus 9. 88 MNL OL XIX. 1.4. bb. MM Pénzű. Főoszt. ir. 1. tétel. Kacsóh Lajosné iratai. Dr. Kacsó Lajos budapesti tanügyi főtanácsos nyugalomba helyezése. 1949. január 27. 89 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14.6-7. p. A Szociáldemokrata Párt 1945-1946-ban sok tekintetben radikálisabb, forradalmibb követelésekkel lépett fel a magyar politikai életben, mint maguk a kommunisták, tehát önmagában az, hogy valaki szociáldemokrata volt, még nem jelentette azt, hogy ne felelne meg a kommunisták elképzeléseinek. Az oktatás terén például 1945M6-ban sokkal forradalmibb ötleteik voltak, mint a kommunistáknak. Lásd: BIHARI Mihály: Magyar politika 1944-2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Budapest, 2005. 76-77. p. és MOLNÁR János: A Szociáldemokrata Párt művelődéspolitikája 1944-1948. [Négy évtized] Budapest, 1987. 24-33. p. A szolnoki MKP és SZDP későbbi küzdelmeihez lásd: CSONGE Attila: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április - 1948. február) In: CSÖNGE Attila - POZSGAI Erika - SZABÓNÉ MASLOWSKI Madien (szerk.): Zounuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának évkönyve. 31. Szolnok, 2017. 311-368. p. 90 N. SZABÓ J. 2015.170. p. 91 VIDA 1. 1999. 666. p. A nemzetgyűlési választások történetéhez lásd: PALASIK Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944-1949). Budapest, 2017.40- 44. p. 92 MNL JNSzML XXXV. 57. Visszaemlékezések. Vidor Győző visszaemlékezése. V/14.12. p. Vidor Győző hosszú évekkel az események után azt állította, hogy azért tudott a miniszter akarata ellenére ilyen sokáig a tanügyigazgatás élén maradni, mert élvezte a Szolnokon erős kommunisták támogatását. Pontosan addig maradhatott vezető, amíg a párt meg nem találta az alkalmas embert Horváth Ferenc személyében, aki „a kommunistákkal együttműködő szociáldemokrata volt."89 Valószínűleg igaza volt, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelőjének személyéről valóban az MKP döntött 1945-ben. A központi kormányzat akaratával a helyiek minden következmény nélkül szembehelyezkedhettek. Mindez jól mutatja, hogy megyénkben már a koalíciós időszakban is a kommunista párt dominanciája érvényesült a tanügyigazgatás felett. A kommunistáknak azért volt fontos, hogy számukra megfelelő tanfelügyelő kerüljön pozícióba, mert - Révai József későbbi értékelése szerint - a legtöbb tanügyi vezető ekkor még nem lelkesedett a demokratikus rendszerért.90 Vidor Győző még egy darabig élvezte párttársai támogatását. 1945-ben a nemzetgyűlési választásokon bekerült a parlamentbe, ahol 1946. szeptember 28-ig szerepelt képviselőként.91 1948 nyarán megkapta a Magyar Élmunkás kitüntetést, majd ez év őszén kinevezték a szakközépiskolák országos főigazgatójává. Négy hónappal később azonban kizárták az MDP-ből, mert nem tudta megindokolni, miért lépett be olyan korán a pártba. Ráadásul elméletileg is tájékozatlannak ítélték, aki semmiféle pártmunkát nem végzett. Fellebbezését válaszra sem méltatták.92 Budapesten ismét tanárként helyezkedett el a Hunfalvy János Közgazdasági Technikum Ipari Tagozat és Leány Gimnáziumban, 110
