Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Tanügyi vezetők a politika útvesztőjében. Karriertörténetek Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a második világháború után
nítókat. Többen arra is panaszkodtak, hogy durva, hatalmaskodó ember volt, aki a tanítókat semmibe vette, köszönésüket nem fogadta, s hivatalába szinte lehetetlen volt bejutni. Mindezen körülményekre tekintettel az igazolóbizottság Jakab Lászlót 1945. március 22- én népbíróság előtti eljárásra utalta.48 48 MNL JNSzML XVII. 416. Szolnoki Igazoló Bizottság ir. Tanítók. Dr. Jakab László iratai. Határozat Dr. Jakab László ügyében. 1945. március 22. 49 Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi. 1.440. M. E. számú rendelete a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. 26. § In: Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. 79. évf. I-VI. füzet. I. kötet. Budapest, 1946. 125. p. Online elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ OGYK_RT_1945/?query=%221945.%20%C3%A9vi.%201.440.%20M.%20E.%22&pg=162&layout=s (Utolsó megtekintés: 2020. október 14.) 50 MNL JNSzML XVII. 416. Szolnoki Igazoló Bizottság ir. Tanítók. Dr. Jakab László iratai. Jegyzőkönyv Dr. Jakab László ügyében. 1945. szeptember 20. Érdekes adalék, hogy a Jakab ügyét 1945 szeptemberében vizsgáló bizottság jegyzője Vidor Győzőné volt. 51 MNL JNSzML XVII. 416. Szolnoki Igazoló Bizottság ir. Tanítók. Dr. Jakab László iratai. Az Igazoló Bizottság határozata Dr. Jakab László ügyében. 1945. szeptember 24. A súlyos határozat ellenére soha nem indult népbírósági eljárás a lelkészből lett tanfelügyelővel szemben. Ennek az volt az oka, hogy a népbíráskodásról szóló 81/1945. M. E. számú rendelet 1440/1945. M. E. számú módosításának 26. szakasza értelmében a közalkalmazottak igazolásáról szóló rendelet módosításának megjelenése előtt (ez lett az 1080/1945. M. E. számú rendelet, ami 1945. május 2-án lépett hatályba) minden népbíróság elé utalt ügyet vissza kellett küldeni az igazolóbizottságokhoz.49 Jakab esetében a Szolnoki Népügyészség 126/1945. szám alatt hozott határozatot arról, hogy iratait visszahelyezi a szolnoki I. számú Igazoló Bizottsághoz. Az ügyet 1945 szeptemberében újra megvizsgálták. Jakab a meghallgatásán tagadta, hogy tanfelügyelőként népellenes, fasisztabarát működést fejtett volna ki, sőt 1939-ben és 1943-ban több nyilas érzelmű tanítót figyelmeztetett és távolított el a megyéből. A hivatali magatartására vonatkozóan visszautasította, hogy hatalmaskodó, goromba természetű vezető lett volna, s állítását több tanú is alátámasztotta. A „bolsevista-ellenes" kiállítással kapcsolatban azt mondta, hogy az alispán személyes utasítása ellenére csupán 1-2 tanítót szólított fel a tárlat megtekintésére, és nem adott ki hivatalos körrendeletét erre vonatkozóan.50 Végül az igazolóbizottság 1945. szeptember 24-én a korábbinál jóval enyhébb határozatot hozott. Nem tudta ugyan bizonyítani, hogy Jakab németbarát, fasiszta működést fejtett volna ki, de igazoltnak látta azt, hogy a tanfelügyelő diktatórikus hajlamú, durva vezető volt. A határozat indoklásában azt olvashatjuk, hogy „hivatalába a tanítóság csak hosszú várakozás után tudott bejutni és sokszor előfordult, hogy a vidékről bejövő tanítók napokat voltak kénytelenek eltölteni, míg magas színe elé járulhattak. Durva magatartásával a vármegyei tanítóság kedvét letörte." (sic!) A bizottság végül kimondta, hogy „nevezett nem alkalmas, hogy a mai demokratikus Magyarországon közszolgálatot teljesítsen", és nyugdíjazásra ítélte.51 Jakab László ekkor még nem töltötte be az 53. életévét. 103
