Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
hivatkozva 1931-ben már nem vállalt további részvételt az országos politikai életben, ám addigi munkásságának elismeréseként a kormányzó21 a felsőház örökös tagjává nevezte ki. Fiatalabb nagybátyja, Graefl Andor (1865-1920) rövid ideig szintén részese volt az országos politikai életnek: a függetlenségi párt színeiben került a Parlamentbe 1897-ben, s volt tagja 1901-ig. Nagynénje, Graefl Marianne férje, Borhy György 1894-től cs. és kir. asztalnoki, 1899-től udvari tanácsosi méltóságot viselt. 21 Graefl Jenőnek Horthy Miklós sógora volt. Bár Horthy Paula 1909-ben elhunyt, a Graefl és a Horthy család közti rokoni kötelék élő maradt. Bobory tehát nagybátyja révén rokonságban állt a kormányzóval. 22 Egri Népújság, 1920. szeptember 30. 23 Bobory 1908. szeptember 24-től 1919-ig volt hivatalban, mint gyöngyösi szolgabíró. Lásd: Heves megye történeti archontológiája (1681-)1687-2000. Szerk.: BÁN Péter. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. Eger, 2011. 201. p. 24 BENKÓCZY Emil: Heves vármegye vitézei. I. Tisztek. Eger, 1936. 21. p. 25 Alakulattörténetek (Ezredalbumok), 1926.125. p. Heves vármegye későbbi főispánjára ebben az időben erőteljesebben hatott anyai, mint apai családja. Meghatározta ez pályaválasztását is, hiszen Andor nagybátyjához hasonlóan 1906-ban jogi doktorátust szerzett. Ezt az évet fordulópontnak tekinthetjük Bobory György életében: egyszeriben fontossá vált az előkelőség látszata. Ez ad magyarázatot arra, hogy a szenttornyai Bobory család miért nem került be az 1906-ban megjelent megyei genealógiába, s miért jelent meg az 1910-ben kiadott vármegyei monográfiában. A frontszolgálattól a főispáni székig Bobory György emlékirataiban nagyon szűkszavúan vallott önmagáról. Ifjúkoráról csak annyit közölt fiával, hogy Kolozsváron doktorált államtudományokból. Tanulmányait főispáni kinevezésekor részletezte a sajtó: középiskoláit Debrecenben és Kassán végezte, jogi tanulmányait Eperjesen kezdte és 1906. december 8-án Kolozsvárott fejezte be. A kötelező tantárgyakon kívül sokat foglalkozott a nyelvtanulással és több idegen nyelvet elsajátított. Beszélt németül és franciául,22 de később az országgyűlési almanachok már angol nyelvtudásáról is említést tesznek, tehát ezt a nyelvet felnőtt korában sajátíthatta el. A vármegye szolgálatába 1906 februárjában lépett. Egy év múlva közigazgatási gyakornok lett, 1908-ban szolgabírónak nevezték ki Gyöngyösre.23 1913-ban életvitelszerűen élt a Mátra-alji városban, itt érte a háború kitörésének híre. Annak ellenére, hogy a katonai szolgálat alól mentesítették, bevonult, s négy évig szolgált a seregben. Bobory katonai pályafutását úgy jellemezték, hogy „határozott, rendkívül bátor és céltudatosan cselekvő katonának bizonyult, aki a nagy ügy iránti határtalan lelkesedéssel és személyének teljes odaadásával szolgált. (...) Minden csatában és offenzívában, úgy Galíciában, a Kárpátokban, mint a délnyugati fronton Bobory mindenkor híven, s rendkívül vitézül teljesítette kötelességét. "24 A tartalékos százados több katonai elismerésben is részesült, többek közt Bronz katonai érdemérmet kapott 1916-ban.25 91
