Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
SZUROMI RITA A FŐISPÁNI SZÉKTŐL A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRSÁGIG Politikusportré: dr. Bobory György élete Bobory György (Jászberény, 1883. február 1. - Budapest, 1949. november 23.) nem tartozott a nagyformátumú, korszakos jelentőségű politikusok közé annak ellenére, hogy háromszor jutott be a tiszafüredi választókerületből a Parlamentbe: 1931-ben az Egységes Párt színeiben (EP), 1936-ban a Nemzeti Egység Pártja (NÉP) képviseletében, 1939-ben pedig a Magyar Elet Pártjának (MEP) képviselőjeként.1 Öt évig, 1934 és 1939 között a képviselőház egyik alelnöke volt, 1937 áprilisától októberig belügyi államtitkárként működött. 1 Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922- 1932), Nemzeti Egység Pártja (1932-1938 között), 1939 után Magyar Élet Pártja, a két világháború között működő magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert és a nyilas hatalomátvételig kormányzó pozícióban maradt. 2 Az Est, 1924. augusztus 3. Mindezek ellenére mégsem politikai kvalitása emeli ki őt a korszak közéleti szereplői közül. Személyiségét úgy jellemezhetnénk: olyan közéleti ember volt, akinek megnyilvánulásai, keresztény és nemzeti értékrendje tökéletesen illeszkedett a Horthy-korszak ideológiájához. A szociális mozgalmak és a baloldali pártok iránti ellenszenvét, az internacionalizmus iránti mély gyűlöletét a Tanácsköztársaság eseményei alapozták meg. A két világháború közti korszaknak nem csupán a politikai elvárásaihoz, de a társadalmi kereteihez is jól alkalmazkodott, hiszen nemesi előnevének, a szenttornyainak a használata 1920 után fokozatosan elmaradt, helyette a Vitézi Rendhez tartozását hangsúlyozta. Ironikusan jegyezte meg róla Az Est című lap 1924-ben: „Bobory a régi vágású hevesi urak leszármazottja, porosz gárdatisztekre emlékeztető sudártermetű fiatalember, nemrégiben még azzal adta a Heves megyei pórok és urak tudatára, ha Egerben időzött, hogy családi zászlaját húzatta fel a főispánt lakás ormára. Ma 1924-et írunk és dr. Bobory György már nem lobogtatja a szélben családi színeit. "2 Bár a korabeli visszaemlékezések szerint arisztokratikus külsejű férfi volt, mégis csupán 55 éves korában nősült: elsőfokú unokatestvérét, az akkor 25 éves poroszlói Graefl Helént vette feleségül. Vitéz dr. Bobory György portréja hozzájárulhat a Horthy-korszakban regnáló politikai elit működési mechanizmusának megértéséhez. 87
