Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
A vegyes házasságok a századfordulót követően válnak gyakorivá F egy verneken. A képen a Csécsei családot láthatjuk 1915 körül. A széken ülő házaspár Csécsei Albert és felesége Kaldenecker Erzsébet, körülöttük a gyermekeik (András, Albert és Erzsébet). - Tóth Józsefné archívumából. IV. 3. A századfordulótól a II. világháborúig Annaháza megalakulása (1846) óta az egymás mellett élő sváb és magyar lakosság lassan kezdett közeledni egymáshoz. A korabeli anyakönyvi bejegyzések alapján láthatjuk a vegyes házasságok számának emelkedését az 1900-as évek elejétől, illetve a keresztszülő választásánál is egyre gyakoribb a két falurész közötti kapocs.101 A svábok asszimilációjához a már korábban említett Annaházán belüli heterogenitásukon (eltérő nyelvjárások, népviselet, vagyoni helyzet) és a magyar közegben való könnyebb boldogulásukon kívül a szomszédokkal közösen tett erőfeszítéseik is hozzájárultak. Fegyvernek egyre szaporodó lakosságának együtt kellett kivennie a részét a pusztai legelők feltöréséből, a mocsarak lecsapolásából, csatornák építéséből, és a járványok elleni védekezésből. Mindemellett meg kell említenünk az első világháborúban harcoló számos sváb gyökerű fiatalembert, családapát (lásd a hősi emlékmű talapzatán), és az 1919-es tragikus román megszállás áldozatainak névsorát.102 102 CSERE Péter: Parancs nélkül is. Honvédő hősök és mártírok krónikája 1918-1923. Budapest, 2016. 201. p. 103 Magyar Újság, Bp. 1897. október 22.; Pesti Napló, Bp. 1908. január 21.; Pesti Napló, Bp. 1909. június 8.; Nemzeti Újság, 1925. szeptember 3.; Továbbá Huber Ferenc családkutatási adatbázisa és id. Országú Lászlóné valamint Rentz Mátyás szóbeli közlése alapján. A századfordulón, majd aztán a két világháború között - a hazai kisebbségi politikának engedelmeskedve - számos család magyarosítja a nevét. Ez sok tekintetben elvárt előfeltétele volt a Horthy-korszakban a közalkalmazotti vagy tiszti pályaválasztásnak. Ezen kívül sok családfő asszimilációs hajlandósága is találkozhatott már - főként Trianon után - az államalkotó többség nemzeti tudatával. Családnév-magyarosítással a II. világháborút követő években is találkozunk. Példák a fegyverneki német eredetű családnevek magyarosítására az anyakönyvek, a korabeli sajtó és a szóbeli közlések alapján:103 59
