Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - MÁKOS JUDIT: 115 éve született TABÁK LAJOS szociofotográfus. Szemelvények Tabák Lajos életéből
Tabák Lajos Kecskeméten született, 1904. február 28-án nincstelen, vagyontalan családban. A család 1910 -1918 között Erdélyben élt, az elemi iskola első négy osztályát az Arad megyei Borossebes, illetve Világos községben járta ki; a polgári iskola első három osztályát az Arad megyei Újszentannán, negyedik osztályát pedig a Ternes megyei Lippán végezte el. Az 1918/1919-es tanévben költöztek Szolnokra; ekkor iratkozott be a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskolába, ahol végül 1922-ben érettségizett. A sors furcsa fintora, hogy az ideköltözésüket követő két hónapban szükségből egy vagonban húzták meg magukat, a lehető legnagyobb nélkülözésben, ami már akkor előre vetítette a család és Tabák Lajos későbbi nehéz, hányattatott sorsát. Érettségi után a Karcagi Hungária Malom Rt. gyakornokaként helyezkedett el, minimális fizetéssel; ahol az első bérkövetelési sztrájkmozgalom szervezője lett; ennek következményeként azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották Karcagról. Ezt követően helyezkedett el a Szolnoki Cukorgyárnál - mint gyors- és gépíró, később könyvelő - ahol egészen 1942-ig dolgozott. 1927-től már művészi szinten fotografált, ennek köszönhetően csatlakozhatott később a Munkakörhöz, ahol megismerkedett többek között Zelk Zoltánnal és Illyés Gyulával is. A kör szociofotós csoportja 1930-ban Gró Lajos budapesti munkásfényképész vezetésével alakult meg, ennek kezdettől fogva aktív tagja volt. Megbeszéléseiket Budapesten az akkori Andrássy úti kávéházak egyikében, illetve Kassák magánlakásában12 folytatták le. Nem csupán eszmét cseréltek, feltett céljuk volt fotóikat a nyilvánosság elé tárni, azokkal tudatra ébreszteni. Képeik egy részét a Munka, a Magyar Grafika folyóiratok és az Újság c. napilap vasárnapi képes melléklete, valamint külföldi baloldali lapok rendszeresen közölték. 12 Ez a Munka c. folyóirat Angyalföldi szerkesztőségét is jelentette. 13 A Munkásotthon az Óvoda utcában volt, mely a Magyar és a Szapáry utca között lévő közt foglalta magába. A Munkakör 1929. március 10-én délután a Magántisztviselők Országos Szövetsége szolnoki helyi csoportja - Tabák Lajos rendezésével és szervezésével - kultúrestet tartott a Munkásotthonban13 , majd ezt követően a Vármegyei Úri Kaszinó14 nagytermében, melyeken a munkakör 40 tagú nyomdász szavalókórusa is részt vett. A munkásotthoni rendezvény mindenféle előzetes engedély nélkül rendben lezajlott. Azonban az ezt követő - engedélyhez kötött - irodalmi estet, melynek az Úri Kaszinó adott helyet, dr. Alexander Imre alispán és a rendőrkapitány azonnali hatállyal beszüntette, a termet kiürítette, Tabák Lajost pedig, mint az est rendezőjét és szervezőjét, előállították, a kapitányságra kísérték, kihallgatták és megfenyegették, hogy eljárást indítanak ellene állami és társadalmi rend elleni izgatás vétsége miatt. Mivel azonban az este megrendezésére a rendőrség az előzőekben engedélyt adott - melyet már nem vonhattak vissza - Tabák Lajost még aznap éjjel elengedték, aki csatlakozott az Úri Kaszinó mögötti parkban a teljes műsorát éppen befejező szavalókórushoz. 1931 és 1932 első fele a nyilvános kiállítások éve volt a Munkakör szocialista fotósai számára; fotóik többek között Bécsbe, Pozsonyba és Kassára kerültek ki illegálisan. 1932- 302
