Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
ségessé vált a fahíd felújítása, ám a mérnök és fia nem a fahíd újjáépítése mellett foglalt állást, hanem az országút kb. 200-300 méteres elterelésével, a patak egy szűkebb pontján javasolta egy új kőhíd felépítését. Mindkét esetben szükséges lett volna kiegészítő töltések kiépítésére, és a kőhíd nyilvánvalóan többe került volna, mint a fahíd, ugyanakkor hoszszabb távon és időtállóság szempontjából a mérnök a kőhidat hasznosabbnak vélte és a kijelölt részen a töltésekből is feleakkora hosszúságút kellett volna kiépíteni, mint ami a fahídhoz lett volna szükséges. A véleményhez csatolt rajz a kérdéses területet ábrázolja a Galga vizével, az ott elhaladó Pest-Lviv úttal, a mérnök által javasolt alternatív útvonallal és a kőhíd javasolt helyével. A latin nyelvű térkép alatt feltüntetésre kerültek mindkét híd és átkelőhely vonatkozásában a Galga nyugalmi és áradáskori vízállásai is. Földmérési munkák Az erdőket, illetve az általuk biztosított faanyagot tüzelésre, ill. nyersanyagként hasznosították a települések, így az erdőségek beszabályozása (hol, mekkora területen és hogyan) központi fontosságúvá vált. A Helytartótanács utasítása alapján 1804-ben készült el az erdőségek nevelésével kapcsolatban a Jászkun Kerület szabályzata, melyhez a főmérnök egy 27 oldalból álló, erdőművelésre fordítandó területeket tartalmazó füzetet is csatolt.43 Az erdőségekkel kapcsolatos általános rendeleteket (az erdők beültetése, őrzése, egyéb hasznosítása stb.) valamint a fák ültetésének és vágásának rendjét taglaló szabályzatot egy kerületi szintű bizottság állította össze. Ennek elkészülte előtt a bizottság sorra járta a Jászkunság településeit és felmérte, hogy 1780-tól kezdve az egyes települések és a lakosság mekkora erdőterületeket tartott fenn, melyhez csatlakozott a főmérnök munkája, amely települési bontásban ábrázolja a továbbiakban a közösség és a lakosok által kötelezően erdőművelésre fordítandó területeket. Bár a területek fajtái (közösségi vagy lakossági kezelésű) színvilágukban elkülönülnek, a munka információtartalom szempontjából igen szélsőséges. 43 „XXV DARAB MAPPÁK mellyek a Felsőség Kegyes Parancsolattya mellett, a végett, hogy az Erdő nevelésre fordíttassanak, ki mérettettek, és itt oly meg jegyzéssel, hogy a Veress szín a Communitasokét, a Zöldes pedig a Lakosokét jelentsék, elöl adatnak [...] JászBerinyben az 1804. Esztendőbeli Böjt más havának 12ken." - Jelzet: MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 9.1244/1804. Részlet a Jászkun Kerület településeinek erdőségeit összegyűjtő füzet jászjákóhalmi szeletéről (1818) 295
