Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában

Egy másfajta problémakört mutat be az a kis méretű rajz, mely a Jászdózsa közelében álló ún. Kisbereki tó lecsapolásához készült.10 A mellékelt rövid leírás és a terv szerint a tó vízszintjét úgy akarták csökkenteni, hogy egy csatornán keresztül levezetik a vizét a Kecskés-érbe. Az 1793 júniusában készült tervezet és rajz meglehetősen egyszerű megje­lenésű, feliratai latin nyelvűek. 10 Cím nélkül. - Jelzete: MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 9.1306/1793. 11 Cím nélkül. - Jelzete: MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 2. 1201/1798. és MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 2. 1581/1798. 12 Kb. 7,5 méter 13 Bár itt kettőzésről van szó, mivel két különálló munkát adott be a mérnök, így duplán számoltuk. 14 „MAPPA super confluentiis aquarum per brachia Zagyvensia Nagyér, et Nyavalka, Tarnensia per Csákó ér in rivum Ágó ere, prorumpentium. Delineata 1787. A 110 24. 9—" - Jelzete: MNL JNSzML IV. 2. Fasciculus 1. 2836/1787. A korszak folyószabályozási problémájára világít rá az a két térkép, mely a Jászfény­­szaru északi határától északra húzott csatornával kapcsolatban készült.11 A jász település ugyanis panaszt tett amiatt, hogy gróf Grassalkovich Antal utasítására a hatvani uradal­mának területén egy négy öl12 széles csatornát ástak ki a Zagyva egyik jobb parti erétől egészen a hevesi és a jászfény szarui határokig. A csatorna hatását a település már a legu­tóbbi, egyébként kisebb mértékű árvíz során is megérezte, mivel az ár a jó minőségű jász­­fényszarui legelőket öntötte el. A gróf ráadásul úgy tervezte, hogy a munka folytatásaként a közeli Boldoghoz és Jászfény szaruhoz tartozó területeken újabb csatornákkal vágatta volna le a Zagyva kanyarulatait, ezzel azonban a jászsági település komoly mértékű föld­területektől esett volna el. Mint látható, ezen átalakító munkálatok a határok igen jelentős megváltoztatásával jártak volna, ami ellen a jász település határozottan tiltakozott. A fő­mérnök maga is részt vett egy bizottság keretében a csatorna szemléjén, a megállapításokat pedig a térképre is felvezette. A két számon13 is beadott térkép színes, a településeknél csak a templomok piktogramjai szerepelnek, mellette a Zagyva medre mély kék, kiöntései, csatornái pedig világoszöld színűek. A főmérnök külön színnel jelölte az egyes törvény­hatóságok területét, illetve bejelölte a határokat és a kerületi bizottság által végszükség esetére javasolt, kiegé­szítő csatorna nyomvo­nalát is. Az első csoport hátra­levő utolsó két térképe ha­gyományos értelemben vett vízrajzi munkának te­kinthető. Közülük az első, 1787 novemberében ké­szült,14 a Jászberénytől ke­letre levő területeken a Nagyér és Nyavalka, vala­mint az Agóér és Csákóér összefolyásait ábrázolja. A Részlet a Jászberénytől keletre eső területek vízrajzi viszonyait bemu­tató térképről (1787) 285

Next

/
Thumbnails
Contents