Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
hető leginkább tetten; mivel a társadalmi önszerveződés kifejezetten gyenge lábakon állt, így az állampolgárok maguk nem tudtak létrehozni olyan politikai hatalomtól független, szabadságot kiterjesztő és védelmező civil intézményi-hálózatot, mint a tőlünk nyugatabbra élők, ebből következően nálunk az intézmények alatt jellemzően állami intézményeket, magát az államot értik az emberek152 ; 152 CSIZMADIA E. 2018. 153 GRADVOHL, Paul - MARIÁN Béla - SZABÓ Ildikó, 1998.13. és 23. p. Elgondolkodtató, hogy az alsóbb társadalmi rétegek köznapi értelmezésében sokszor még ma is a jóléttel azonosítják a demokráciát. Az egzisztenciális biztonság valóban fontos feltétele a politikai stabilitásnak, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a diktatúrák is biztonságot és jólétet ígérnek, csakhogy azt a szabadság és az azzal járó egyéni felelősség rovására teszik, s a hatalomtól függő viszonyba hoznak. A demokráciát tehát nem egyszerűen az egzisztenciális biztonság, hanem az egyének állammal szembeni egzisztenciális függetlensége stabilizálja, mely a mérsékelt politikai erők fő támaszát képező középosztályt megkülönbözteti az államtól függő és azt kiszolgáló klientúrától. 154 Egy 1947-es közvélemény-kutatás szerint a magyar emberek arra a kérdésre, hogy mi hiányzik a boldogságukhoz, legnagyobb arányban a pénzt, az anyagiakat és a jólétet említették, míg a félelemmentes élet csak ezután következett a sorban. HORVÁTH Sándor: A magyar társadalom életformája a fordulat éveiben 1945- 1949. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor: Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000.347-367. p. A közvéleményről és gondolkodásmódról szóló fejezetet lásd: 365-367. p. Az életszínvonal 1945-öt követően a háború előttihez képest éveken át igen alacsony volt, kb. 40 %-át érte el a Horthykorszakénak. Különösen a hiperinfláció időszakában tapasztalhatták meg széles tömegek a nélkülözést. Mindez azonban nemcsak az újjáépítés fokozott munkaterhelésével párosult, hanem egy szebb jövőbe vetett hittel is. GYARMATI György: A társadalom közérzete a fordulat évében. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor: Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000.118-137. p. és a korrupció: mely a kiszámíthatatlan környezet ellenőrzésének és irányításának egyfajta illúzióját kelti. E felsorolásból a társadalom valamennyi csoportját egyaránt érintő, és éppen ezért talán a legsúlyosabb defektus a korrupció. Egy korrupt, erkölcsileg alacsonyabb nívón álló társadalomban kétségtelenül nehezebb demokráciát létrehozni és stabilan működtetni. Korrupt emberek természetesen minden politikai rendszerben előfordulnak, de nem mindegy, hogy milyen arányban és milyen elbírálásban részesülnek. Ahol a szabálykövetés normái uralkodnak, ott a korrupt egyént veti ki a csoport. Ahol viszont az ügyeskedés, a kiskapuk keresése, a hatalom eszén túljárás romantikája és a kölcsönös szívességek rendszere dominál, ott a rendszerben azok sodródnak partvonalra és azok kerülnek versenyhátrányba, akik a szabályok betartásával és betartatásával kellemetlenséget okoznak. A magyar társadalom gondolkodásmódjáról és értékrendjéről sokat elárul, hogy a gazdasági életfeltételek, a létbiztonság korszakokon átívelően elsőbbséget élveztek/élveznek a politikai szabadságjogokkal szemben.153 így szinte természetes, hogy a társadalom jelentős csoportjai számára 1945-ben is fontosabb volt a gazdasági egyenlőség, mint a demokratikus szabadságjogok.154 A demokráciának tehát nem csak az intézmények és a választások külsőségei jelentik a biztosítékát, hanem a benne élők gondolkodása, a viselkedésüket meghatározó normák is. A szabadság megtapasztalása, az oktatás és általában a társadalom műveltségének emelése, illetve az erkölcsileg tiszta hazafiak egyéni példamutatása és jutalmazása, párosulva a korrupció példás megbüntetésével képesek ugyan a társadalom beidegződéseit, szoká- 269
