Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
gógusokénak a megalakításakor történt)140 , miközben igyekeztek minden szakmát a szakszervezetek ellenőrzése alá vonni. A szervezett ipari munkásság tömegerejét ráadásul kizárólag jobboldaliak ellen használták fel, ahogy azt Baráth Endre lemondatásakor láthattuk, ezt leszámítva viszont már egyértelműen a munkafegyelem növelésére helyezték a hangsúlyt.141 Ennek mintájára az üzemi bizottságok is csak a régi tulajdonosokkal szemben szították a nyersanyaghiány miatt esetleg leálló üzemek alkalmazottainak elégedetlenségét, míg az üzemek beindításának sikereiért az MKP politikusai aratták le a babérokat. 138 Az, hogy a helyi kommunisták kezdetben egyedül, később más pártokat is bevonva, de a saját döntő befolyásukat megőrizve nem mindenben vártak központi utasításra, hanem saját elképzeléseik alapján is döntöttek helyi ügyekben, szintén nem jelent népi demokráciát, pusztán annak a jele, hogy az MKP pártszervezeteinek kiépítésével párhuzamosan a pártélet totális centralizációjának megvalósítása több időt vett igénybe. Természetesen Standeisky helyesen hivatkozik mások munkásságára, amikor kijelenti, hogy „a kommunista elképzeléseknek volt bizonyos társadalmi támogatottságuk" (Uo.: 141. p.) de önmagában ez sem teszi „népi - közvetlen - demokratikus" jellegűvé a helyi, olykor öntörvényű, máskor önkényes hatalomszerzés és hatalomgyakorlás módszereit. Az sem vonható kétségbe, hogy a háború utáni kaotikus viszonyok közepette radikális intézkedésekre volt szükség, melyek elkerülhetetlenül további érdeksérelmekkel jártak, de még ez sem teszi demokratikusabbá azt, ami és ahogyan a kezdeti hónapokban történt. 139 A korabeli tudósításokban spontánnak mondott akciókról rendre az derült ki, hogy azokat az MKP helyi funkcionáriusai szervezték és irányították. Pl.: CSONGE Attila: „Vagy írott törvény van vagy igazság!" Adalékok az 1945-ös földosztás történetéhez. In: Levéltári Szemle 62. évf. 2012/2. 52-60. p. 140 Az esetről lásd: CSÖNGE A. 2016. 307. p. 141 „Ismertette továbbá az üzemi bizottságok nagy feladatát a termelés biztosítása szempontjából. Ennek a szervnek van módja [...]fegyelmezni a dolgozót, ha nem akarja a munkarendet betartani,..." Tiszavidék, 1945. július 3. A Magyar Kommunista Párt szolnoki népgyűlése - Gerő Ernő kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter és Kossá István nagyhatású beszédet mondtak. 142 „Miniszteri rendelet értelmében a vármegye alispánjának jelentést kell tenni a törvényhatóság területén működő egyesületekről. [...] Az NB egyhangúlag hozott határozata rámutat arra, hogy a Vármegyei Kaszinó [...] 4-5 ember tarokk játszmájának színhelyéül szolgált, ezért feloszlatását javasolja, a vagyonának elkobzását, illetőleg a székháznak a szabad szakszervezetek részére való átadását, [...] Javasolja a NB a Tisza Evezősegylet feloszlatását is, ez egy szűkkörű frakció nyári szórakozó helyisége volt, ingatlana és felszerelése különben is elpusztult, s működését soha többé nem kezdheti meg. [sic!] Rámutat a NB határozata arra, hogy mindkét egyesület vezetőségében túlnyomórészt a régi reakciós Magyarország képviselői szerepeltek... " Tiszavidék, 1945. augusztus 22. Város 143 Többek között ekkor számolták fel a Cserkészszövetséget és a katolikus ifjak egyesületét, a KALOT-ot, a Szent Imre Kört stb. PALASIK M. 2017. 53-54. p. Az esetlegesen alacsonyan kialkudott kollektív bérmegállapodások miatti elégedetlenséget viszont már a termelés folytonosságának szükségességével, illetve az ország talpra állításával majdan várható gazdasági növekedésből adható béremelés ígéretével igyekeztek leszerelni. A valódi munkás érdekképviselet helyét tehát igen hamar a munkásság elégedetlenségének és sztrájktörekvéseinek letörése, a munkáspártok befolyásának növelése, az MKP-SZDP rivalizálás dűlőre juttatása és az ország magasabb rendű gazdasági érdekeinek érvényesítése vette át. A különböző ifjúsági és nőszervezeteket szintén a pártok hozták létre, miközben a jobboldali, vagy annak mondott egyesületek működését betiltották.142 1945 februárjában még csak a fasiszta pártok és szervezetek működését tiltották be, 1946 június-július hónapjaiban viszont már mintegy 1500 társadalmi egyesületet bélyegzett „demokráciaellenesnek", s oszlatott fel Rajk László belügyminiszter.143 266
