Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig

Törökszentmiklóson például hiába doboltatták ki a lakosság körében a beszolgáltatási kö­telezettséget, olyan kevés ember adta be könyveit az elöljáróságnak, hogy a jegyzőnek a karhatalom segítségét kellett kérnie. Razzia keretében a rendőrök házról házra járva gyűj­tötték össze a betiltott dokumentumokat.75 Mivel a rendőrség aktívan részt vett a könyvek összegyűjtésében, azok sok esetben nem is a község- vagy városházára, hanem a helyi vagy a járási rendőrkapitányságra kerültek. Ez történt Tiszakürt esetében is, ahol - ha hinni lehet a forrásoknak - 550 lakásban történt a sajtótermékek begyűjtése miatt razzia.76 75 MNL JNSzML V. 658. c. Törökszentmiklós nagyközség iratai. Közigazgatási iratok. (Továbbiakban: Törökszentmiklós közig, iratok.) 362/1947. Törökszentmiklós jegyzőjének jelentése a fasiszta szellemű sajtótermékek összegyűjtéséről és elszállításáról. 1945. július 6. 76 MNL JNSzML V. 645. b. Tiszakürt közig, iratok. 427/1945. Tiszakürt jegyzőjének jelentése a fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek összegyűjtéséről. 1945. augusztus 24. 77 MNL JNSzML V. 658. c. Törökszentmiklós közig, iratok. 362/1947. Kimutatás a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékekről. 1945. július 5. 78 MNL JNSzML VIII. 134. d. A Kunszentmártoni Deák Ferenc úti Állami Iskola iratai. (Továbbiakban: Kunszentmárton Deák úti iskola iratai.) 66/1945. A beadott fasiszta sajtótermékek jegyzéke. 1945. augusztus 8. 79 MNL JNSzML VIII. 134. d. Kunszentmárton Deák úti iskola iratai. 78/1945. Jegyzőkönyv a kunszentmártoni belterületi állami népiskola könyvtárainak felülvizsgálatáról. 1945. augusztus 27. 80 TURBUCZ Dávid: Horthy Miklós. Bp., 2011. 209. p. Vannak listáink a beszolgáltatott dokumentumokról: Törökszentmiklóson a könyveken és hírlapokon kívül, vélhetően irredenta, nacionalista tartalmuk miatt naptárakat is össze­szedtek.77 Egy kunszentmártoni iskola beszolgáltatott kötetei között ott találjuk a Koszto­lányi Dezső által szerkesztett Vérző Magyarország című, 1920-ban megjelent gyűjteményt és Tormay Cécile Bujdosó könyvét.78 Az iskoláknak a régi, irredenta szemléletű tankönyveket is át kellett adniuk a hatóságoknak.79 A fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke című kiadványokat lapozgatva Hitler, Goebbels és Mussolini egy-egy munkája mellett ott találjuk Wass Albert, Féja Géza, Hóman Bálint és Prohászka Ottokár műveit is. Az eljárás során rengeteg olyan könyv került a papírmalmok zúzdáiba, amelyeknek szemlélete ma is megkérdőjelezhető. Az ilyen kiadványok azonban a történelem részei és nagyon sokat segíthetnek abban, hogy a második világháború előtti korszak uralkodó esz­méit, politikai gondolkodásmódját és szellemiségét megértsük. Ezért az 1945-ben elpusz­tított dokumentumok fontos források lehettek volna a történészek és más kutatók számára. 2.3. A családi levéltárak sorsa 1945-ben A második világháborút követő politikai, gazdasági és társadalmi változások következ­tében a megye területén élő nemes családok levéltárai is nagymértékben pusztultak. A vi­déki kastélyok és kúriák lakói közül sokan még 1944-ben, a front közeledésekor elmenekültek, és a politikai rendszer átalakulásának köszönhetően vissza sem tértek 1945- ben. Horthy Miklós kormányzó és családja például a németek foglyaként hagyta el Ma­gyarországot 1944. október 17-én.80 A kastélyok így lakatlanokká váltak, az ott maradt iratok pedig a katonaság és a helyi lakosság fosztogatásainak lettek kitéve. A problémát tovább mélyítette az 1945-ös földreform, melynek során a nagybirtokokat felszámolták, 25

Next

/
Thumbnails
Contents