Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
napra térhetett vissza ideiglenesen hivatalába november közepén, melyben - maradék méltósága megőrzése érdekében összeférhetetlenségre hivatkozva - a parlamenti képviselőséget „választotta" és átadta hivatalát utódjának93 , a kommunista dr. Kovács Kálmánnak.94 93 Tiszavidék, 1945. november 22. Emelkedett a kenyér ára 94 Baráth Endréhez hasonlóan dr. Kovács Kálmánt is megválasztották képviselőnek 1945-ben. De míg Baráth és ezáltal az FKGP a főispáni széket feladta a képviselőségért, addig Kovács a főispáni pozíciót választotta, megszerezve azt az MKP-nak, míg képviselői helyét Vidor Győző kommunista politikus foglalta el. Tiszavidék, 1945. november 25. Dr. Kovács Kálmán lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja 95 Bár az egy demokráciával nehezen összeegyeztethető, rendszerint szigorú feltételekhez kötött folyamat. Az Egyesült Királyságban például 2015-ben szentesítették a parlamenti képviselők visszahívásáról szóló törvényt, mely csak abban az esetben engedélyezi egy ilyen eljárás megindítását, ha adott kritériumok alapján a képviselőt (pl. büntetőjogilag) bűnösnek találják. 96 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL JNSzML) Közvetlen levéltárba utalt iratok 225. rsz. Alispáni időszaki jelentés, 1947. március 24. 97 Uo. 98 A földosztásról bővebben lásd: CSONGE Attila: „A földért harcolni kell!" Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez. In: Zounuk 26. Szolnok 2011. 407-439. p. A megye első emberének eltávolítása a későbbiekben mintaként szolgált további hivatalnokok elmozdításához is. Dr. Kovács Kálmán 1946 tavaszán - felsőbb utasításra - elrendelte, hogy mindazon tisztviselőket, akik ellen tüntet a lakosság, előzetes bizonyítási eljárás nélkül (!) állásukból azonnal fel kell függeszteni, „tekintettel arra, hogy az illető tisztviselővel szemben a közbizalom annyira megrendült, hogy ennek hiányában állásával járó feladatait ellátni nem tudja. Nem vitás ugyanis, hogy ezeknek a tisztviselőknek voltak olyan ténykedéseik, amelyek a tüntetést kiváltották. "95 A megye szociáldemokrata alispánja szerint: „Ezt a helyzetet erősen kihasználják egyes helyeken az ún. helyi nagyságok, akik ha valamelyik közigazgatási alkalmazott, aki úgy demokratikus, mint hivatali szempontból teljesen megfelelő, egyéni, vagy pártszempontból nem konveniál nekik, ellene a hajszát megindítják, 4-5 egyént felbiztatnak /ilyenek pedig rendszeresen akadnak/, hogy a közalkalmazott ellen a lakosság nevében panaszt emeljenek, különböző ráfogásokkal népellenesnek tüntessék fel és kérjék eltávolítását."96 Egy-egy ilyen hajsza a vádaskodás alaptalanságának utólagos bizonyítása esetén is nyilvánvalóan erősen felzaklatta mind a hivatalnok, mind a helyi lakosság nyugalmát. Egy politikus visszahívása önmagában még nem demokráciaellenes gondolat97 , de az ártatlanság vélelmének mellőzése, párosulva az igazoló eljárásokkal, B-listázással, a politikai nyomásgyakorlás változatos módszereivel, és akár a felhergelt emberek erőszakkal fenyegetőzéséhez asszisztáló rendőrségi passzivitással, végeredményben messze nem demokratikus és jogállami módon megvalósított, a szakmaiság szempontjait teljesen mellőző, tisztán politikai alapon végrehajtott tisztogatásokhoz vezetett. A jogrend látványos felrúgására további példaként említhetők még a földosztás körüli túlkapások is, melyek részeként - különösen a sok földigénylővel és kevés szétosztható földdel rendelkező egykori Jászkun Kerület területén - sokszor olyan földbirtokokat is felosztottak, melyeket a jogszabály szerint nem lett volna szabad.98 Abban ugyan valamennyi párt egyetértett, hogy földosztásra szükség van, hiszen a súlyos szociális gondok enyhítését és a mezőgazdasági termelés gyors újraindulását mindannyian ezzel a módszerrel, tehát a magántulajdon több-kevesebb sérelmével látták megvalósíthatónak. Ráadásul a 251
