Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
46-ban, az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés ürügyén indított politikai tisztogató hadjárat 1946-47-ben, az 1947 őszi Kominternt követően Magyarországnak a szovjet blokkba „terelése", majd az 1948 júniusa és 1949 között lezajló szovjetizálási folyamat.9 Rainer sze rint a kezdeti, 1945-ös kommunista túlsúlyú, „népi demokratikus" jellegű időszakot lezárva, az ugyanezen évi választást követően hazánk - a köztársaság kikiáltásával, az emberi és politikai jogokról szóló törvény meghozatalával - a demokrácia felé mozdult el, de 1946 végére ismét a „népi demokráciává" alakulás folyamata kerekedett felül. 9 RAINER M. János: A magyarországi fordulatok és a szovjet politika, 1944-1948. In: Uo. 17-44. p. 10 FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor (szerk.): Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000. 11 BALOGH András: Az 1947-1948-as fordulat a világpolitikában. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor (szerk.), 2000. 9-24. p. Az idézett rész helye: 12. p. 12 BALOGH Sándor: Népi demokrácia, vagy „népidemokrácia"? Utószó. In: FEITL István - IZSÁK Lajos - SZÉKELY Gábor: Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Budapest, 2000. 381-389. p. 13 Uo. 385. p. A Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949 címet viselő tanulmánykötet szintén érdekes betekintést nyújt a Rákosi-rendszer kiépülésébe, azt a nemzetközi helyzet változásaival is párhuzamba állítva, miközben a magyar társadalom átalakításának a hagyományos politikatörténeti kérdéseken túlmutató aspektusait is tárgyalja.10 Mind a szerkesztők, mind a bevezető tanulmányt jegyző Balogh András hangsúlyozza, hogy 1945 és 1947-48 egyaránt fordulatnak tekinthető. Előbbi a kétpólusú világ létrejöttét jelöli, melyben akkor még a szembenállás és az együttműködés egyaránt jellemezte a szovjet és amerikai feleket. Utóbbi pedig a hidegháborús konfrontáció kibontakozását, Európa végleges kettéosztását és a választóvonal kijelölését hozta. Balogh András határozottan állítja, hogy: „A Vörös Hadsereg által megszállt kelet- és közép-európai országokban zajló gazdasági, társadalmi átalakulások tekintélyes része olyannak minősíthető, amely inkább csak a későbbi évek fejleményeinek ismeretében tűnik a kommunista hatalomátvétel közvetlen előkészítésének. " Bár a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió polgári és kommunista berendezkedése, céljai és eszközei jelentősen eltértek egymásétól, abban egyetértettek, hogy a megszállt országok gazdaságait és társadalmait antifasiszta alapon kell újjáépíteni.11 A kötet utószavát jegyző Balogh Sándor több ponton is Balogh András okfejtésével ért egyet, kiegészítve azzal a megállapítással, hogy a hidegháború előidézéséért alapvetően az Egyesült Államok kormánya tehető felelőssé, s a Szovjetunió a Truman által meghirdetett feltartóztatási politika ellensúlyozása céljából döntött a megszállt országokban hegemóniája biztosítása mellett. Kiemeli azonban azt is, hogy a térség más országaival ellentétben Magyarország nem volt különösebben fontos egyik nagyhatalom számára sem, így komolyabb nézeteltérés közöttük csak Kovács Béla kisgazdapárti főtitkár letartóztatása és Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök lemondatása körül bontakozott ki, majd ezután ismét csökkent az USA és Nagy-Britannia érdeklődése hazánk iránt.12 Balogh Sándor ugyanakkor az 1947 augusztusi választásokat és a Dinnyés-kormány megalakulását tekinti a „fordulat éve" kezdetének, mivel szerinte ezekben világosabban kifejezésre jut „az addig fennálló hatalom helyzetében és tartalmában bekövetkezett gyökeres vagy legalábbis jelentős változás", befejezésének pedig az MDF megalakulását és az iskolák államosítását tartja.13 232
