Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Két vádpont volt a vizsgálat alapja: • „a május hó 1-jén rendezett vörös ünnepély rendezését elvállalta és azon lelkesen részt vett" • „Orosz művelődési osztályvezető2®5 megbízásából Magyary Gyulánét arra kérte fel, hogy egy proletártemetésen beszédet mondjon" Márpedig „olyan ünnep rendezését, amely hivatva volt a fiatal, zsenge korú gyermekek lelkét megmételyezni" elvállalta, ez azt a látszatot kelti, hogy a „kommunizmus érdekeit s annak terjesztését szívén viselte". Gombkötőné 1919 decemberében és 1920 júniusában tett vallomásaiban ártatlannak vallotta magát:206 205 Orosz György (1880-1960) gimnáziumi tanár, 1919-ben a Munkástanács közoktatásügyi szakosztályának vezetője, a megye Munkás-, Katona- és Földművestanácsának tagja és művelődési megbízottja. 206 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 1710/1921. Vizsgálati jegyzőkönyv, 1919. december 11. és 1920. június 10. 207 Uo. Vizsgálati jegyzőkönyv, 1920. június 10. 208 Uo. Szolnoki Királyi Ügyészség, 8643/1920. k.ü. 1920. július 31. • tantestületem részéről bizalminak választottak meg a tanítók szakszervezetéhez. [...] Egy gyűlésen a vigalmi bizottság tagjául választottak meg. [...] közölték velünk, hogy melyik iskola milyen szerepeket fog előadni s egyben megbíztak bennünket, hogy a szereplők részére apróbb jutalomtárgyakat vásároljunk. [...] Azt, hogy az ünnepség rendezését örömmel vállaltam volna el és azon lelkesen vettem részt, tagadom, csupán a kényszer hatása alatt szerepeltem. " • „ Orosz megbízásából Bogyó Gellért azzal jött hozzám, hogy egy proletárgyermek temetésén tartsak gyászbeszédet. Én utalva arra, hogy beszélni képtelen vagyok, megbízását elhárítottam magamtól, amire azután Bogyó arra hívott föl, hogy menjek el Magyary Gyulánéhoz, s Orosz nevében szólítsam fel a beszéd megtartására. [...]O tanakodott, hogy mit csináljon, végre is férjével együtt abban állapodtak meg, hogy beszédet fog mondani. Én azonban nem igyekeztem Magyarynét a beszéd elmondására rávenni, s nem mondottam azt, hogy baja lehet, ha a megbízást nem teljesíti. " A tanúvallomások meglepő adalékokat is nyújtottak a szolnoki ellenforradalom történetéhez. Bordás-Lattenberg Antal és Thurzó Lajos főhadnagyok, illetve Kustár András hadnagy egyöntetű kijelentése szerint Gombkötőné „a legnagyobb önfeláldozással és odaadással segítségünkre volt, mivel az egész ellenforradalom az ő lakásából indult ki".207 A megbeszéléseken túl itt őrizték a vörösöktől elkobzott egyik alakulat pénztárát is. 1920. július 31-én a Szolnoki Királyi Ügyészség a fegyelmi ügy befejezését javasolta,208 hivatkozva arra, hogy: • Gombkötőné védekezése alapos volt • nem a „vörös világban való szereplési vágya", hanem az ünnepségek rendezésében való jártassága miatt választották be - tudtán kívül - a vigalmi bizottságba • Orosz felszólítását kényszeredetten tolmácsolta • „az ellenforradalmi készülődéseiket éppen a gyanúsított tudtával annak a lakásán tartották, reá igen jelentős értéket bíztak, amiket híven megőrzött, nekik átadott, annyira kétségtelenül bizonyítják azt, hogy a gyanúsított a tancsáköztársasággal együtt nem érezhetett" • hazafiasán és bátran viselkedett 146
