Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
1919. április végén, majd három évvel a történtek után foglalkozott az igazságszolgáltatás az üggyel. A 18 vádlott közül a legsúlyosabb ítéletet (5 év 1919-ben, 7 év fegyház 1922-ben) Berta Imrére mérték. Polgár Gellértet 6 év fegyházra ítélték.178 Az elítéltek többségénél enyhítő körülményként vették figyelembe társadalmi helyzetüket, alacsony műveltségüket és a tömegmozgalom hatását. 178 MNL JNSzML VII. 1. a. Szolnoki Királyi Törvényszék iratai, Büntetőperek iratai B.2988/1921. 179 Uo. B.1083/1921. 180 Uo. B.2988/1921. 181 Szolnoki Munkás, 1919. március 25. 3. p. 182 Szolnoki Munkás, 1919. május 1. 2-3. p. Ahogy korábban említettük, a tömeg haragja és hírvágya nem állt meg Törökszentmiklós belterületén. Kisebb-nagyobb csoportokra oszolva indultak a külterületi kúriák és uradalmak felé. Az egyik csoport Patkó Ferenc vezetése alatt Lederer Károly pusztakengyeli kastélyának a kifosztására indult. Először az úgynevezett „új" tanyára mentek, de ezt a tanyát egy korábban érkezett csoport már kifosztotta, így a hozzájuk időközben csatlakozott tanyai cselédséggel együtt a másik tanyára vonultak.179 Itt Kovács Mihály a plafonba lőve nyomatékosította követelésüket, ti. a Wertheim-féle kassza kulcsának az átadását. Mivel ez - a tulajdonos jelenlétének hiányában - nem történt meg, így csákánnyal estek a pénzesszekrénynek. Közben Patkó rögtönzött beszédében megismételte a néhány órával korábban hallott sorvezetőt: „ Leder érnék semmije sincs, minden a mienkl". A zsákmányolt 1700 korona mellett feltörték a pincét is, onnan élelmiszert, italt és egyéb ingóságokat öszszeszedve távoztak. Az 1922. április 25-én tartott tárgyaláson Patkót öt év fegyházra (1919-ben 1 évre) ítélte a Törvényszék. Egy másik csoport a - szintén a Ledererék tulajdonában álló - pusztenyői Ilona-majort vette célba. A László testvérek (József és Mihály) által vezetett több tucatnyi ember az uradalom intézőjétől, Rosenberg Józseftől fegyverrel kikényszerítette a kulcsok átadását (a házőrző kutyáját már agyonlőtték, sőt Rosenbergre is rálőttek), majd zsákmányával, 60 kilogramm szalonnával hagyta el a helyszínt.180 Ekkorra azonban megérkezett a rend helyreállítására Szolnokról kiküldött „vörös hadsereg 68. Jász-Kun gyalogezredének" egysége, és a bekövetkezett tűzpárbajban Mester Imre/István/János (forrásaink nem egyértelműek) vörös katona életét vesztette.181 Mester temetésére jó eszközként tekintett az új rendszer. „A vörös hadsereget megteremtő forradalom első hősi halottjának" március 25-i temetéséről a szolnoki katonatanács gondoskodott. Mestert a szolnoki Szabadság téri 48-as emlékműnél ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára, mint a „kötelességtudás áldozatát". Ezek után kemény megtorlásra lehetett számítani a hatalom részéről. 1919. április 28- án és 29-én tárgyalta a forradalmi törvényszék a László testvérek által vezetett rablás és szándékos emberölés ügyét. László Józsefet (1895-1919) golyó általi halálra ítélték és a szolnoki római katolikus temetőben ki is végezték (MNL JNSzML XXXIII. 2. Szolnok halotti anyakönyv, 614/1921.). Testvérét, Mihályt ötévi, majd 1922-ben háromévi fegyházra ítélték.182 141
