Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
felhívására a tömegből nagy számban jelentkeztek a kivégzéshez, így semmi értelme nem lett volna a vádlottat a kivégzésre kényszeríteni, továbbá figyelmen kívül kellett hagyni Farkas lövésre vonatkozó vallomását annak ellentmondásosságai163 és a Mellinger fején és felsőtestén talált lövések száma miatt.164 Nem segítette Farkas védekézését, hogy az orvosszakértő megállapítása szerint „emlékezésbeli hiányossága színlelt", illetve súlyosbító tényezőként vették figyelembe büntetett előéletét. Enyhítő körülményként az eltelt időt és annak pszichológiai hatását emelték ki. 163 Az Est beszámolója szerint: Először maga azt vallotta a detektív előtt, hogy vállon lőtte Mellinger Endrét, a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt már azt mondotta, hogy felfelé tartotta a csövet, úgy lőtt; Szabó Imre előtt, aki most itt tanú lett, azt mondotta, hogy agyonlőtt egy fiatalembert, most pedig azt mondja, hogy lefelé lőtt és nem lőtt Mellinger Endrére. Hát melyik igaz a sok vallomás közül? - Az, amit a rendőrség előtt vallottam. - Amikor három hónap múlva felásták Mellinger Endrét, a fején egy, a felsőtestén pedig négy lövés volt. Egészen bizonyos tehát, hogy maga talált a lövéssel, mert maga és a két katona először három lövést adott le egyszerre, azután a két katona egyet-egyet. - Nem tudom kérem, hogy volt, de én nem lőttem rá." Az Est, 1930. augusztus 31. 3. p. 164 1919 augusztusában exhumálták a kivégzettek holttesteit. Az eltemetés körülményeit Sosterics Zsigmond városgazda vallomásából ismerjük. Eszerint Seidler városparancsnok utasította, hogy ásasson egy tömegsírt. „Az eltemetést én természetesnek és emberi dolognak tartottam, mert úgy vélekedtem, hogy szerencsétlen sorsot ért polgártársaim tetemei nem maradhatnak temetetlenül. A kellemetlen megbízást, ha már el nem kerülhettem, arra akartam használni, hogy a szerencsétleneket a körülmények által megengedett határon belül kegyeletesen földeljem el, hogy aztán majd a rettenetes kor letörése után, melyben én rendíthetlenül bíztam lehetséges legyen azok kiemelése és személyazonosságuk megállapítása. Ezért amidőn a gyógykatonák a halottakat összehordták és a sírba helyezték, én arra igyekeztem, illetve azt akartam keresztül vinni, hogy a felső sorban elhelyezett holttestek arccal lefelé helyeztessenek a sírba, ezzel azt akartam elérni, hogy a lemeszezésnél a mész az arcokat ne tegye felismerhetetlenné. Ezt a szándékomat az ellenőrül kirendelt vörös katona észrevette és engem a sírtól eltávolított úgy, hogy az elföldelésnél, illetve azelőtt a bemeszezésnél már nem voltam jelen." Sosterics Zsigmond vallomása, 1920. március 15. MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 6495/1928. 165 Gergelyffy Géza (1889-1958) ügyvéd, járásbíró, törvényszéki tanácselnök, Szolnok város közéletének fontos szereplője. 166 MNL JNSzML VII. 1. a. Szolnoki Királyi Törvényszék iratai, Büntetőperek iratai B.4310/1929. Budapesti Királyi ítélőtábla, B. VII. 12056/1930/38. 167 Uo. Magyar Királyi Kúria, B. III. 713/1931/40. Gergelyffy Géza ügyvéd165 fellebbezett az ítélet ellen, kiemelve, hogy Farkas csak azért nyugodott meg az ítéletben, mert kijelentette, hogy „nincs pénze tovább pereskedni". A Budapesti Királyi ítélőtábla 1931. január 16-án súlyosbította a korábbi ítéletet: öt év f egyházra, mint főbüntetésre, továbbá 10 évi hivatal vesztésre, mint mellékbüntetésre ítélték.166 Az ítélőtábla a büntetett előéleten felül további súlyosbító körülménynek értékelte, hogy a bűncselekmény a gyilkosság határán mozog, továbbá, hogy „vádlott a hazafias magatartásuk miatt mártírhalálra ítélt egyének kivégzésében szükség nélkül önként vett részt". A védelem által benyújtott semmisségi panaszt a Magyar Királyi Kúria 1931. március 11-én tartott nyilvános tárgyaláson jogerős ítéletében elutasította.167 „Ma minden a miénk!" 1919. március 22. eseményei Törökszentmiklóson „Most jövök Szolnokról, Pesten kitört a munkásforradalom, a hatalmat kicsikarták a gaz burzsujok kezéből, akik bennünket eddig kiszipolyoztak, azok fogvacogva, gyáván, fegyver nélkül, reszketve várják a felséges nép ítéletét, rettegnek annak hatalmától, a méltóságos kormánybiztos főispán úr 138
