Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
lövése csak áldozata vállát találta el. Jegyzőkönyvi kihallgatásakor azonban azt vallotta, hogy szándékosan fej fölé célzott, az ő lövése ezért nem találhatott („a sortűznél mindungom elejét felemeltem, hogy ne érje"fU6 és biztos benne, hogy két vörös katona lövése ölte meg Mellingert. Az első esetben így a gyilkosság bűntette kísérletével alaposan gyanúsítható volt, míg utóbbi szerint őt tulajdonképpen bűncselekmény nem terhelte. Farkas István protréja Kis Újság 1931. augusztus 31. 5. p„ Mielőtt végig követnénk Farkast ezen május 4-i napján, rá kell mutatnunk arra, mi vitte a jó szándékú bejelentésen túl Szabó Imrét a szolnoki rendőrségre. Szabó és Farkas felesége ekkor már pár éve titkos szerelmi viszonyt folytattak, amely azonban 1929 augusztusában megszakadt. Miután - legalábbis Farkasné vallomása szerint - Szabó nem teljesíttette válási és „közös életet kezdünk Debrecenben" ígéretét, ő véget akart vetni az afférnak, és erre reagálva jelentette ki Szabó, hogy elbánik a férjjel.147 Az esetet bonyolította, hogy Farkas tudomást szerzett a viszonyról, és ezzel kapcsolatos bánatát Szabóval és annak feleségével is megosztotta, kiemelve, hogy hiába tud róla, elválni nem mer, mert „neki van egy nagy bűne":U8 „a kommunizmus alatt egy fiatalembert lelőtt".149 146 Uo. 1929. szeptember 9. 147 Uo. 1929. szeptember 10. 148 Uo. Szabó Imréné Uj Sára vallomása, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, 1929. december 13. 149 Uo. Szabó Imre vallomása, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, 1929. december 13. 150 Birnstingl István (1899-) Aradon született, református vallású fogtechnikus. 151 Szikszay György (1867-1919) 1912 és 1919 között a Szolnoki Törvényszék elnöke. Részletesen: BOJTOS G. - PONGRÁCZ Zs. 2019.117-120. p. 152 A Magyar Királyi Állami Rendőrség Szolnoki Osztálya, jegyzőkönyv, 1929. szeptember 23. Egy különleges eset miatt a nyomozás első heteiben még Bajára is el kellett utaznia a szolnoki nyomozóknak. Érkezett ugyanis egy névtelen levél, amelyben a feladó egy bizonyos Birnstingl István150 ügyeiről értekezett; a levélben szóba került a szolnoki ellenforradalom, Szikszay György törvény széki elnök151 és „egy Mellinger nevű földbirtokos" meggyilkolása. A bajai meghallgatás során megállapították, hogy a helyi elmegyógyintézetben valóban ápolás alatt áll egy ilyen nevű beteg, akit az orvosi jelentésekben rendkívül cinikusnak, fölényeskedőnek jellemeztek, akinek megjegyzéseit, állításait erős kritikával kell kezelni. Birnstingl vallomásában előadta, hogy 1919-ben vörös katonaként járt Szolnokon, ahol fegyverek és emberek összegyűjtésében vett részt. Farkassal való kapcsolatát és ismeretségét azonban határozottan tagadta.152 135
