Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
A főügyész Tóthtal szemben is dorgálást javasolt, ám a fegyelmi bizottság végül nem találta vétkesnek. Mészáros Antal árvaszéki ülnök ugyancsak állásában maradt a kommün alatt, bár május 4-én őt is a „vésztörvényszék elé" állították. Nyilatkozata szerint: • „az ember fizikuma megkívánta ezen rettenetes időben az italt, midőn a szesztilalom dacára délelőttönként felváltva gondoskodtunk egy-egy üveg pálinkáról, a direktóriumnak a városházán lévő tagjai, név szerint Szabó Károly és Molnár Gáspár közöttünk tartózkodtak, miért őket is megkínáltuk, de már azért is, mert a szesztilalom áthágása súlyos büntetést vont maga után" • „amennyiben délután és este is itt kellett maradnunk, úgy bort hozattunk" • Bubla csak kellemetlenséget akar okozni, pedig ő is ivott. A fegyelmi bizottság Mészárost sem találta vétkesnek. Ugyancsak felmentették Riedt Istvánt, Szolnok város rendőrkapitányát,111 aki a kommün alatt a rendészeti szakosztálynál működött előadóként. Visszaemlékezése szerint „tisztviselőtársaim és néhány jobb érzésű munkás társaságában én is fogyasztottam szeszes italt, és pedig úgy a Fehér-féle üzletben, mint a saját hivatalos helyiségemben". 111 Riedt István (1880-1941) 1909 és 1917 között Rozsnyó, 1917 és 1922 között Szolnok város rendőrkapitánya. 112 Battonya, református születési anyakönyv, 21/1889. 113 Gianottiról magyarosított 1886-ban; 1907-ben hunyt el Aradon életének 49. évében. A fegyelmi vizsgálatok során az „ivászatokon" való megjelenésért egyedül Jancsó Endre számvevőt ítélték dorgálásra, pedig „bűne" és viselkedése azonos volt a többi tisztviselőével. „Könnyezve panaszkodott, hogy tovább nem képes hivatalban maradni"- Olasz Vilmos története Kiváló szorgalmú, talpig becsületes, pártatlan, fáradhatatlan, tisztességes, teljesen korrekt úriember. Sohasem volt vörös érzelmű. Személyes bátorságával és kitartásával megmentette Karcag városát az anarchiától. Becsületes, de gyenge, az eseményeknek ellenállni nem tud, karakterének befolyásolások ellen kellő keménysége nincsen, befolyásolható, nem elég erélyes, állandóan panaszkodott, a lelki küzdelem annyira összetörte, hogy szinte magamagának váza lett. Személyes összeköttetésben állott Kun Béla és társaival. Cserbenhagyta Karcag városát. Ezek a jelzők és megjegyzések ugyanarról az emberről szólnak. Éppen ez az ellentmondásos kép késztetett arra, hogy alaposabban körüljárjuk a karcagi rendőrkapitány, Olasz Vilmos ténykedését 1918-ban és 1919-ben. Életrajzi adatok Olasz Vilmos Károly 1889. április 10-én született Battonyán református családban.112 Olasz származású édesapja113 vasúti alkalmazott, állomásfőnök, édesanyja a bihartordai refor128
