Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből

Ebből kifolyólag a vármegye és a települések közigazgatása „teljes csődbejutott", amin a helyi nemzeti tanácsok adminisztrációs tevékenysége sem javított érdemben.30

31 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 28053/1918.

32 GAZDAG L. - SZABOLCS Á. 1921.10-11. p.

33 Haladás, 1918. november 10. 4. p.

34 Részletes leírást ad Vadai a németek átvonulásáról. VADAI Sándor, 1928. 52-59. p.

35 Vidor Győző szerint jó áron lehetett takarót, bakancsot, konzervet vásárolni. Volt, aki tehergépkocsikba, volt, aki repülőgépbe fektette a pénzét. Nagy keletje volt a fegyvereknek is: Vidor történetében egy véletlen baleset miatt derült ki, hogy a felsőkereskedelmi iskola egyik osztályában tizenhét lőfegyver volt a diákoknál. „Az asztal úgy nézett ki, mint az ozorai mező 1848-ban Roth és Fillipovich tábornokok hadseregének fegyverletétele után." VIDOR Győző: Borús évek - derűs képek Szolnok város múltjából. Szolnok, 1990.10-11. p.

36 Pesti Napló, 1918. december 22. 4.

37 KATONA Endre: A forradalom hétköznapjai. Jászkunság, 1969/1-2. 25-32. p., A hivatkozott rész: 27. p.; MNL OL K 440. A polgári demokratikus forradalom iratai, C/I. dosszié, 1918—47.

38 „Tizenegy emberélet pusztult egy éjszakán, mert lehetetlen Szolnokon a rendet fenntartani. Magyarország kellős közepén A közbiztonsági helyzet elégtelen mivoltát jól jellemzi az a levél, melyben a kunhegyest főszolgabíró segítséget és csendőri létszámemelést kér az „elkövetkezhető leszereléssel járó hazatolulások" miatt. Jelezte továbbá, hogy igen problematikus lesz helyt állni, ha a közbiztonságra az a „néhány 60 év körüli bakter s 8-10 darab még öregebb éjjeli mezőőr" felügyel.31

Nem csodálhatjuk hát, hogy a katonák egy részének vezetése mellett megkezdődött a vagyonos elemek kifosztása, a vasútállomásokon és a vasútvonalak mentén a vonatkocsik feltörése, a szállított élelmiszerek, állatállomány, iparcikkek elrablása. A Pusztapó állomáson veszteglő egyik szerelvény október 31-én éjjel történt teljes kiürítését nagyon érzékletes képekben tárta az olvasók elé a Gazdag - Szabolcs szerzőpáros. Szinte megelevenednek a sorok: „A délutáni órákig 111 drb kövér sertés került vissza az állomásra, melyeket mind a tanyákban szedtek össze. Persze igen sok helyütt perzselték már a szép sertéseket, sőt voltak olyan jó gazdák is, akik már egészen fel is takarították. "31

Hasonló leírásokkal találkozhatunk Szolnokon, Túrkevén, Karcagon, a Jászság és a Tiszazug több településén. Tiszakürtön elüldözték a szabad rablás ellen fellépő főjegyzőt, Csontos Kálmánt. „Menekülnie kellett azok köréből, kiknek érdekeit évek óta szívén viselte, mert az elvadulás nem distingvált az emberek között. "33

Súlyosbította a helyzetet a Mackensen-féle hadsereg átvonulása.34

Az infrastruktúrában okozott károk mondhatni eltörpültek azon tény mellett, hogy a németek szállítmányai általános vágy tárgyai lettek és fosztogatásra adtak alkalmat.35

Szolnok városa és vasútállomása különösen megszenvedte a november elejétől kezdődő időszakot: „az egész országban aligha akad még egy állomás, ahol most annyi csábító értéktömeg zsúfolódott volna össze". Pénzes László állomásfőnök így festette le az apokaliptikus állapotokat: „November elseje óta 909 kocsit törtek fel és 60 darab nagy személypodgyászt fosztottak ki. [...] A 900 teherkocsin kívül még jócskán akadt olyan, amelyiket feltörtek, de nem egészen fosztottak ki. Volt olyan nap, amikor 7 embert lőttek agyon, köztük két vasutast. A többi halott német katona és helybeli fosztogató volt."36

Ha a településükön végeztek, a közből harácsolok gyakran átrándultak a környező községekbe: Rákóczifalváról a Szolnokhoz tartozó szandai birtokokra, Zagyvarékasról Szászberekre, Csépáról Szele vény re.37

113