Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: A főispáni széktől a belügyi államtitkárságig. Politikusportré: dr. Bobory György élete
Az 1939. évben megtartott választásokon Bobory a Magyar Élet Pártjának színeiben indult a tiszafüredi kerületben. Ezúttal két ellenjelölt is akadt: Gosztonyi Sándor nyilaskeresztes programmal és Cseresnyés Aladár, a Független Kisgazdapárt színeiben. Boborynak újra sikerült nagy fölénnyel győznie, de a választási győzelem tisztasága kétségeket ébresztett. 1939. július 29-én a Parlament ülésén elhangzott, hogy az ellenjelölt mindvégig rendőri felügyelet alatt állt, s még nagygyűlést sem tarthatott. A vármegyében egyébként ismét győzött a NÉP utódpártja a MÉP, Egerből dr. Petró Kálmán, Gyöngyösről Taby Árpád, Hatvanból dr. Szinyei-Merse Jenő, Pétervásáráról Beniczky Elemér jutott a Parlamentbe, viszont Heves nyilaskeresztes képviselőnek adott mandátumot Nyireő Andor személyében. Boboryt ismét alelnöknek választották. November 7-én ebbéli minőségében búcsúzott Darányi Kálmántól a következő sokat mondó szavakkal: „Hitte és hirdette, hogy a magyar nemzet csak akkor fogja Isten rendelte hivatását teljesíteni tudni, ha az elődjének lángoló fajszer etetével életrehívott nemzeti összefogást valóra váltja. " Néhány nap múlva váratlanul lemondott alelnöki megbízatásáról. A háttérben ismét személy cserék álltak. Tasnády Nagy Andrást az országgyűlés képviselőházának elnökévé választották, helyére igazságügy-miniszternek Radocsay László került.68 Ebben az időben Bobory az Igazságügyi Bizottság tagja volt, így feltehetően ismét személyi ellenétek játszottak közre a döntésben. Az sem mellékes, hogy szeptember 1-jén kitört a második világháború, a politikus ekkor már 56 éves, fiatal házas és új családja otthonának, a domaházi egyszerű kis épületnek az átépítésén fáradozik. 68 Eger, 1939. november 10. 69 A Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetést 1940-ben alapították, s azok kaphatták, akik a trianoni döntéssel elszakított területeken élők magyarságtudatának megtartásáért sokat tettek. Boborynak ilyen tette nem ismert, nem véletlen, hogy az ellenforradalmi szerepére utalnak - Eger, 1941. március 24. A napi politikától ugyan eltávolodott, de egyre aktívabb szerepet vállalt a szélsőjobboldali szervezetek életében. 1940-ben a Frontharcos Szövetséget átszervezték Tűzharcos Szövetséggé, melynek Bobory lett az egyik társelnöke. A következő évben a MÉP pártvezetőségének tagja lett, s még ez év márciusában hazafias magatartásáért Nemzetvédelmi Keresztet69 kapott a kormányzótól. Az elismerésben már inkább csak a kormányzóhoz fűződő rokoni kapcsolatok és az idős politikusnak járó kötelező elismerés fejeződött ki. Ezekben az éveken Bobory anyagi helyzete megyei viszonylatban nem változott: továbbra is a megyei virilisek 16. helyén állt. Domaházi építkezésével nem akarta utánozni nagybátyja, Graefl Andor nagyratörő terveit, aki Kétútközben a század elején emeletes szecessziós kastélyt építtetett; ő megmaradt az egyszerű, földszintes „családi háznál." Az 1940-es években nagyobb politikai szerepet már nem vállalt. Ebben a ciklusban tagja volt a Parlament pénzügyi-, külügyi-, igazságügyi- és közigazgatási bizottságának, utóbbinak 1943-ban elnöke. Megbízást kapott az összeférhetetlenségi törvényt módosító „27- es" bizottság elnöki teendőinek ellátására is, melyről 1944. november 9-én lemondott. Ebben az évben már háromgyermekes apa volt (Klára 1939, Zsuzsa 1941, György 1944). 102
