Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
üzleti számítást háttérbe szorítanak, mint ahogy nem lehet üzleti alapon kórházat, szegényházat, építeni, iskolát létesíteni, járványkórházat fenntartani és berendezni stb.". Annak érdekében, hogy a fürdő működéséből eredő kiadásokat és veszteségeket mérsékeljék, „[...] ez intézménnyel kapcsolatosan építtetett meg a szálloda és vendéglői rész, mely épületrész bevételei eliminálják a gőzfürdőrésznek esetleg fedezetlen fenntartási költségeit". A városi képviselőtestület tagjai döntő részben tehát, „tekintet nélkül arra, hogy anyagilag a kalkuláció mit mutat", elfogadva a városvezetés érvelését, magasabb erkölcsi indokoltságra hivatkozva támogatták a gyógyfürdő és szálloda megépítését. Nem mindenki értett egyet ezzel az állásponttal. Az ellenzéki Népszava 1927 nyarán „Fejezetek Szolnok város községpolitikájából" címmel vette bírálat alá a város presztízsberuházásait: „A fővárosi kurzuslapok kedvenc témája Szolnok, amelyről úgy emlékeznek meg állandóan, mint 'a rohamosan fejlődő tiszaparti metropolisról', a földi jólét paradicsomáról. A gondosan elhelyezett propagandacikkek bevallott célja a városi beruházások széles körben való népszerűsítése. Erre a kurzusnak tagadhatatlanul szüksége van. A helyzet az, hogy Szolnokon nem rajonganak egyes beruházásokért, mert úgy találják, hogy a 'rohamos fejlődés' - megárt! Ez az aggodalom - sajnos - alapos. A tizennyolc mílliárddal épülő szállót és gyógyfürdőt, amelynek munkálatai néhány hét múlva befejeződnek, pályázat mellőzésével bérbe adták — az önkormányzat nagyobb dicsőségére!".88 A város vezetése - hogy indokolja az időközben felmerült túlköltekezést - a helyi lapokban arról kezdett cikkezni, hogy a szálloda és fürdő építésével kapcsolatban „az anyaginál még talán sokkal fontosabb az erkölcsi indokoltság, az erkölcsi jövedelmezőség", ám a cikk szerzője úgy ítélte meg, hogy „Annyi bizonyos, hogy a kulturális és közegészségügyi beruházások szükségességét az erkölcsi szempontok föltétlenül indokolják, de a szálloda, az étterem, a luxus-fürdő tisztán üzleti vállalkozás, amelynél az anyagi jövedelmezőség a döntő, hiszen külföldi kölcsönből létesült, amelyet vissza kell fizetni. És sürgősebben, mint ahogy ebből a vállalkozásból a város hasznot látna. A hitelező pedig keményszívű, akit erkölcsi szempontok hangoztatásával kifizetni aligha lehet." A szerző szerint a városvezetés és a képviselőtestület ezért hiába hangoztatja „az erkölcsi jövedelmezőség szépen hangzó új jelszavát", amely Szolnoknál inkább „elmaradt üzleti hasznot jelent", s amelyre a város beruházásainál több esetben is „föltétien számítani kell". A kritika azonban nem állt itt meg: a városban a világháború óta megnégyszereződött a pótadó mértéke, nagy a lakáshiány, de kislakások helyett háromemeletes, 13 luxuslakásos városi bérház épült, Szolnok a gyógyfürdő révén „fürdőváros lett", de népstrandja nincs, ahol a szegényebb rétegek olcsón és biztonságosan fürdőzhetnének, „a város utcái por tengerben úsznak", a „közlekedési viszonyok is sok kifogás alá esnek", és megoldásra vár az újonnan épülő városrészek víz- és csatorna hálózatának kiépítése, útjainak burkolása, a közvilágítás fejlesztése, „amelyek mellőzhetetlen követelményei a modern városfejlesztésnek". Majd levonva a politikai konklúziókat, a szerző megállapította: „Ezért kell a kurzusi közigazgatás fülledt szobáinak ablakait kitárni, hogy friss levegő, a demokratikus eszmék levegője behatoljon és termékeny szociálpolitikai alkotásokat hozzon létre. De mielőbb!..." 88 Népszava, 1927. augusztus 20.18. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) A kritikus hang nem nyert meghallgatást, a város működésével, üzemeltetésével, beruházásaival és igazgatásával kapcsolatos részletes összefoglalóért - mint példa nélküli, nagy gondossággal összeállított beszámolóért - az állandó bizottság azt javasolta, hogy a 92
