Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
„egy néhány pályázati ajánlatban, illetőleg a csatolt költségvetésekben százalékos engedmények vannak feltüntetve" , de arról semmilyen tudomása sem volt, hogy ezek utólag kerültek-e bele az ajánlatokba; az ajánlatok bontása szabályszerűen, bizottság előtt, jegyzőkönyv készítésével történt meg. A visszaélésre utaló szabálytalanságot végül maga a főispán vizsgálta ki, de „olyan adatot, mely az ajánlatok beadása után történt utólagos beírásra vonatkozólag táplált feltevést megerősítené, nem talált" 33 A kivitelezési munkálatok megindítását követően merült fel a fürdő és szálloda kazánjának, illetve a hozzá kapcsolódó kéménynek a megépítése. Mivel a megkezdett építkezéssel a komoly alapozást igénylő kémény és kazánház megépítése szorosan összefüggött, a város 239.860.000 korona - a jóváhagyott költségvetési keretösszegen belüli - vállalási értékben soron kívül megbízta a Dömény és Ehrlich budapesti, illetve Bede Antal szolnoki vállalkozók által alkotott generál kivitelező céget a munkálatok elvégzésével.74 Az építkezés előrehaladtával a Tisza Szálló, valamint a gőz- és gyógyfürdő vízrendszerének, központi fűtésének és gépészetének kiépítése is aktuálissá vált, amelyre a város ugyancsak pályázatot írt ki. A közgyűlés a beérkezett 10 pályázat közül a kiadások közel 10%-os csökkentésére is javaslatot adó Rohonczy Hugó és Jancsó budapesti vállalkozók cégét választotta, akik a munkákat 271.085 pengő 75 fillérért, azaz 3.388.571.625 korona bekerülési költségért vállalták el.75 Ezzel a Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésére fordított összeg nagysága elérte a 10.625.090.000 koronát, amelyben az építkezés generálkivitelezése 6.264.092.000 koronát, a kémény és kazán megépítése 239.860.000 koronát, Hegedűs Ármin és Társa tervező műépítész munkadíja 314.575.000 koronát, a fürdőhöz kapcsolódó Tiszaparti kert létesítése 418.000.000 koronát, míg a fűtési rendszer kiépítése 3.388.571.000 koronát tett ki. A szálloda és fürdő felszerelési tárgyainak beszerzésére pedig további források biztosítására volt szükség. 73 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 8293/1926. kgy. sz. 1926. május 28. 74 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 10650/1926. kgy. sz. 1926. június 25. 75 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 18078/1926. kgy. sz. 1926. október 18. 76 Uo. 77 Szolnok város először 1894-ben próbálkozott belterületén, a Kossuth téren ártézi kút fúrásával, ahol 282 méter mélységből 22,5°C hőmérsékletű vizet nyertek. Egy évvel később a vásártéren végeztek ugyancsak eredményes mélyfúrást, s e 432 méteres kútból 29°C-os víz jött felszínre. Az adatok alapján 1896-ban a kórház udvarán egy A szálloda és fürdő vízellátásának biztosítására eredetileg egy 300 méter mély ártézi kút fúrására írtak ki pályázatot, amelyet az 1926. október 18-i közgyűlés 693.370.000 koronás vállalási értékkel a Lapp Henrik-féle Mélyfúrások részvénytársaságnak adott vállalatba. Már a közgyűlési határozat is kitért arra, hogy „előre láthatólag a kiírt 300 méter mélységig a fürdő céljaira alkalmas 38-40 fokos víz feltalálható nem lesz, s akkor a fúrás tovább eszközlendő, már most szükséges a további legalább 300 méterről 1000 m-ig terjedő50 méterenkénti fúrás egységárainak megállapítása".76 A beruházás fedezetét a második Speyer-kölcsön által biztosított hitel jelentette. A városvezetés termálvízzel kapcsolatos elképzelései nem voltak alaptalanok, hiszen Szolnok geológiai adottságai és az elmúlt évtizedek kedvező tapasztalatai azt igazolták, és a szakértői vélemény is ezt erősítette, hogy a Tisza partján könnyen lehet termálvizes kutat létesíteni.77 A fúrási munkálatok megkezdése előtt a szálloda- és 87
