Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
kolc közvetlen környezetében található Lillafüred és Tapolca idegenforgalmi fejlesztése. A lillafüredi Palota szálló tervei 1925-re készültek el, a kormányzati beruházásból megépített 220 szobás impozáns szálloda ellátásához hévízkút létesítését is tervezték, végül eredménytelenül.57 A jelentős fürdőkultúrával rendelkező Egerben az Egri Városfejlesztő Rt. ugyancsak 1925-ben döntött arról, hogy egy modem termálfürdőt és egy 45 szobás fürdőszállodát épít a város idegenforgalmának fellendítése érdekében.58 A magyarországi városok új idegenforgalom-fejlesztési stratégiáiban tehát meghatározó szerepet kapott a gyógyvizekre, hőforrásokra alapozott turizmusfejlesztés, Szolnok pedig tulajdonképpen ezeket a korszak által kínált lehetőségeket igyekezett megragadni a Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésével. A gyógyvíz feltárásában és az arra épülő szállodafejlesztésben pedig erősen motiválta a várost, hogy 1924-ben Pávai-Vájná Ferenc földgázkutatás közben feltárta a hajdúszoboszlói termálvizet, amelynek sokrétű gazdasági hasznosítása minden bizonnyal példakép lehetett a szolnoki városvezetés számára is.59 56 SOMORJAI Lehel: Miskolc idegenforgalmi törekvései a két világháború között. In: Levéltári Évkönyv IX., A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Kiadványa, Miskolc, 1997. 302-322. pp. Hivatkozott rész: 303. p. 57 DOBROSSY István: Miskolc írásban és képekben 7. A Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár közös kiadványa. Miskolc, 2000. 328. pp. Hivatkozott rész: 243-302. p. 58 Egri Népújság, 1925. október 3. 3. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. július 24.) 59 Érdemes hosszabban idézni az MTI korabeli helyszíni tudósítását, hiszen a hajdúszoboszlói termálvíz hasznosításának koncepciója több analógiát is mutat a szolnokival: „Hajdúszoboszlóról jelentik: A hajdúszoboszlói hőforrás iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik nemcsak országszerte, hanem külföldön is. A vegyvizsgálat megállapította, hogy a forrás vize, mint gyógyvíz, ivókúrára is alkalmas és a légzőszervek idült hurutját meglepő eredménnyel gyógyítja. Gazdaságilag nagy jelentőségű a forrásból előtérő földgáz, amely naponként 5000 köbméterre tehető. Ennek felhasználásával egy villany telep et létesít a város. Az előszámításokból az tűnik ki, hogy Hajdúszoboszló város villanyvilágítása a legolcsóbb lesz az egész országban. A város munkába vette már a fürdőtervek elkészítését is. Egyelőre egy nagyobb szabású gyógyfürdőt és strandfürdőt létesítenek. A forrás vizében található jód, bróm és konyhasó kitermelésére a fürdő fölépítése után gondol a város. Közegészségi szempontból nagyon fontos a víz palackozása is, mert a közönség már élénken érdeklődik ezen nagyhatású gyógyvíz iránt. A forrás mellett lévő 'Bánom' szőlőskert, amely százhúsz katasztrális hold területű, pompás hátteret szolgáltat a fürdőhöz. Ha ezt a közönség számára megnyitják, olyan üdülőhely lesz a fürdő közvetlen szomszédságában, amely igazán ritkítja párját. A telkek árai itt és a szomszédos városrészekben rohamosan emelkednek. A hőforrás beláthatatlan hatással lesz a város fejlődésére. Dr. Erdős Kálmán, a város agilis fiatal polgármestere, minden lehetőt megtesz, hogy a város ezt a ritka természeti kincset kellően hasznosítsa. A városi képviselőtestület teljes bizalommal támogatja a polgármestert nehéz, nagy munkájában. Dr. Erdős Kálmán hét évi polgármestersége után máris a biztos haladás útjára terelte ezt a nagy magyar várost. " MTI Napi Hírek, 1926. február 7. (Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1926_02_l/?query=hajd%C3%BAszoboszl%C3%B3%20h% C5%91forr%C3%Als&pg=122&layout=s 2018. július 15.) 60 1929. évi XVI. törvénycikk a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról. (Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92900016 . TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D40 2018. május 27.) A turisztikai és balneológiái fürdőfejlesztések népszerűsége a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésének igényét is felszínre hozta. Hosszas előkészületek után 1929-ben napvilágot látott a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, valamint az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvénycikk, amely átfogóan definiálta és szabályozta a magyarországi gyógyfürdők, gyógyintézetek létrehozását, fejlesztését, továbbá az ásványvizek minősítését és névhasználatát.60 A jogszabály indoklása kitért arra a tényre, hogy a „mai Magyarország területén működőgyógy81
