Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
városgazdálkodási és kulturális-szociális jelentőségét emelte ki: „A háborús évek s azt követő országégés folytán feldúlt gazdasági helyzet a magyar városokat s így Szolnokot is megakadályozta annak a nagy jelentőségű beruházási programnak kivitelében, aminek eszközlésével a városi élet tovább való fejlesztése szorosan összefügg. Hosszú évek lázas és kitartó munkájának minden energiáját az erkölcseikbe és anyagiakban lerongyolódott városok újjáépítésének nehéz gondja kötötte le s bizony annak is örülnünk kellett, ha csak a rendkívüli események folytán megrongált városi berendezéseket tudtuk meggyógyítani. Bár mennyire is éreztük egy néhány új beruházás keresztül vitelének nagy hiányát, a hihetetlenül megnehezült gazdasági helyzet minden jó szándékunknak vétót parancsolt. Ma végre az ország pénzügyi helyzetének, ha nem is enyhülése, de legalább állandósulása ismét reménnyel kecsegtet arra vonatkozólag, hogy az éveken át mellőzött beruházások közül legalább is egy néhányat, amely város politikai, kulturális és szociális szempontból most már alig odázható, megvalósítsunk. [...] Ebből kifolyólag elhatározza Szolnok r. t. város képviselőtestülete, hogy egy hidegvíz gyógyintézetet és iszap kezeléssel kapcsolatos gőz és népfürdőt, továbbá egy ingyenes nyári Tisza fürdőt, két emeletes építkezésű városi bérházat és egy sertés vágóhidat építtet és ezzel kapcsolatban álló, a mai közegészségügyi kívánalmaknak már alig megfelelő közvágóhídját átalakíttatja, továbbá a város két fő útvonalán rendes járati időhöz kötött villanyos autóbusz járatot létesít. [...] Elhatározza továbbá, hogy a beruházások költségeit a kölcsönből fedezi és e célra a törvényhozás által engedélyezett egyesített városi kötvény kölcsönből a törvény és szerződés tervezet megszabott feltételei szerint 2.000.000 aranykorona kölcsönfolyósítását kéri és a kiutalandó részkölcsöntfelveszi. [...] Ezen beruházások foganatosításával mindazon kulturális és szociális, valamint közegészségügyi törekvéseket kívánjuk szolgálni, amik ma már alig odázható feladatai a városnak. "28 A közgyűlési határozatban - a gyógyfürdővel, a bérházzal és a vágóhíddal - már hangsúlyosan megjelentek azok a beruházási igények, amelyek a következő évek városfejlesztési elképzeléseinek a középpontjába kerültek. 28 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 9640/1925. kgy. sz. 29 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 14226/1925. kgy. sz. 30 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 15205/1925. kgy. sz. 1925 nyarán az igényelt kölcsön első részlete megérkezett a városhoz, de mivel a folyósításra kerülő 6.173.722.500 koronát az éppen megkezdődő beruházásokhoz még nem lehetett teljes egészében felhasználni, a képviselőtestület egyhangú döntése értelmében az egyelőre igénybe nem vett mintegy 5,2 mrd koronát szolnoki pénzintézeteknél helyezték el.29 Jóllehet a Pénzügyminisztérium rendeletben szabályozta, hogy a folyósított kölcsönből fel nem használt összegeket a Pénzintézeti Központ tagintézeteinél kell elhelyezni, Szolnok város képviselőtestülete jelentős többséggel úgy döntött, hogy „a kiutalt külföldi kölcsön második fele is a szolnoki pénzintézeteknél helyeztessék el gyümölcsözően". A képviselőtestület döntését azzal indokolta, hogy a tervezett építkezések már olyan előkészítési stádiumban vannak, hogy azok megindításához a megfelelő előlegekre rövidesen szükség lesz, ráadásul erre a rövid átmeneti időre - ellentétben a budapesti pénzintézetekkel, amelyek kamatot nem fizetnének a lekötött összegek után - a szolnoki pénzintézetek olyan magas betéti kamatot vállaltak, amelyből a kölcsön törlesztési kamata is fizethetővé válik, ezért így a várost „effektiv kamat veszteség nem éri".30 A kölcsön újabb, 50.901 dolláros részletét 1925. december végén utalták ki. Az 1926 első félévében esedékes törlesztőrészlet, a 72
