Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
váló érzékkel választotta meg munkatársait [...] és biztosan irányította Szolnok életét", és a nehéz gazdasági körülmények, a kiszámíthatatlan belpolitikai folyamatok ellenére is sikeresen oldotta meg a megyeszékhely pénzügyi egyensúlyának megteremtését, a háború utáni menekültek áradatával is terhelt város szociális és közélelmezési problémáinak kezelését.12 A városi közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1921-ben megkezdődött, majd a következő években kiteljesedett Szolnok újjáépítése, a háborús károk rekonstrukciója. A polgármester „minden igyekezetével azon volt, hogy a város polgárait rávegye házuk újjáépítésére" és „agitációja oly sikerrel járt, hogy ma, Szolnok egyik legcsinosabb városa Magyarországnak" - méltatta munkásságát a nekrológ.13 gezte középiskolai tanulmányait és 1897-ben itt érettségizett. Kolozsvárott tanult jogot, majd Szolnokon, mint királyi közjegyző-helyettes működött, nagyapjával, Zrumetzky Ferenccel és apjával, Zrumetzky Bélával praktizált, akik Szolnokon közjegyzői állást is betöltötték. Zrumetzky Viktor élete végéig nőtlen maradt, szinte kizárólag munkájának élt. A háború, majd a Tanácsköztársaság és a román megszállás idején is a város szolgálatában maradt, hiszen a hatalomváltások során a lecsökkent létszámú, tapasztalt közigazgatási szakembereket nem nélkülözhette egyik hatóság sem. 1919. május elején a szolnoki fehér lázadás leverése után nagyon sok polgártársának az életét mentette meg azzal, hogy a Fehér Gárda tagjainak névsorát elégette, mielőtt Szamuely emberei megtalálták volna. Élete utolsó szakaszát családi tragédiák terhelték, elvesztette szüleit és nővérét is. 1925 elején gyenge fizikumával összefüggő betegsége elhatalmasodott rajta, a több hete súlyosan beteg polgármestert áprilisban a fővárosba, a Korányi-klinikára szállították, de életét megmenteni már nem tudták. 1925. április 26-án, életének 45. évében hunyt el Budapesten. Hamvait a város hazaszállíttatta, majd április 29-én Szolnok város közönsége - dr. Tóth Tamás főjegyző és helyettes polgármester irányításával - impozáns megemlékezéssel és gyászszertartással vett végső búcsút a köztiszteletben álló polgármestertől. A Városok Lapja szerint „szerény, kedves modoráért polgármestertársai is nagyon becsülték, akik igaz szívvel fájlalják korai elhunytál s kegyelettel őrzik emlékét. ”. Zrumetzky Viktor leszármazottak nélkül hunyt el, halálával a Zrumetzky család is kihalt, az egykori polgármester síremlékét a római katolikus temetőben a város saját költségén állíttatta. Vö.: CSEH Géza: Zrumetzky Viktor. In: Archontológia. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990. (Online: http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselokl876-1944/zrumetzkyviktor /index.html 2018. február 8.); Városok Lapja, 1925. május 1. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 2.); ]ász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1925. április 30.; CSEH Géza: Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szolnok, 1993.177. p. 12 VARGA Sándor Frigyes 1935. (Online: http://vfek.vfmk.hu/00000113/adat_80.htm 2018. február 2.) 13 Az Est 1925. április 29. 9. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 2.) 14 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1922. 15 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1921. A fejlődés anyagi feltételeit a városi bevételek szisztematikus növelése, a kiadások mérséklése biztosította. 1922-től kezdődően a város által üzemeltetett közművek és szolgáltatások - így többek között a városi villany-, víz-, kémény seprési és bérkocsi viteldíjak - árának jelentős és többszöri emeléséről döntött a közgyűlés.14 Ezzel párhuzamosan folytatódott a háború, a román megszállás és a proletárdiktatúra által okozott veszteségek és lelki sérülések felszámolása is: 1921-ben a közgyűlés döntött a vártemplom szétlőtt tornyának lebontásáról, majd a templom újjáépítéséről, a proletárdiktatúra idején „hősi halált halt fehérek" emlékének megörökítéséről, valamint az első világháborús emlékmű anyagi fedezetének megteremtéséről.15 A kormányzati inflációs politika a háború előtti, hosszú lejáratú önkormányzati hitelek visszafizetését megkönnyítette, majd az 1922-ben tapasztalható átmeneti gazdasági fellendülés az infrastrukturális beruházások számára is kedvezőbb feltételeket teremtett. Ki65
