Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
vesztésével, valamint a súlyos terhet jelentő jóvátételi kötelezettségekkel is. Az egymást felerősítő gazdasági problémák között a nemzetgazdaság lecsökkent teljesítőképessége, az állami bevételek elapadása és a mélyülő inflációs válság is meghatározó szerepet kapott. Csupán 1920 után, a trianoni békediktátum aláírását követően nyílt meg az út a kül- és belpolitikai konszolidáció, valamint a nemzetgazdaság stabilizációja és újjászervezése előtt.3 3 FÜLÖP Tamás: „Erőtartalékok a nemzeti célok szolgálatában" - Az 1925. évi városi kölcsön és felhasználásának alternatívái. In: Hitelintézeti Szemle 2017. 3. sz. 119-147. p. (Továbbiakban: FÜLÖP T. 2017/1.) 4 BOJTOS Gábor: Szolnok és az első világháború. Hátország, hősök, emlékezet. MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Szolnok, 2017. 312. p. 5 CSEH Géza: Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatása a Tanácsköztársaság időszakában. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája 1876-1989. (Online adatbázis és kiadvány) 63-65. p. (http://www.jnszmtisztviselok.hu/tanulmany/02_04.html ) (2018. február 2.) 6 FÜLÖP Tamás: A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében. In: Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története (1876-1990) Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (Továbbiakban MNL JNSzML), Szolnok, 2013.106-107. p. 7 VARGA Sándor Frigyes: Szolnok. In: SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. (Online: http://vfek.vfmk.hu/00000113/adat_80.htm 2018. február 2.) 8 CSEH Géza: Szemet szemért... A fehérterror jelenségei Szolnokon. In: Vörös és fehér. A vörös és fehér uralom hátországa 1919 vidéken. (Szerk: Nagy Szabolcs) Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém, 2013. 95-112. p. A világháború, a proletárdiktatúra, illetve a román megszállás rendkívül súlyos emberi és anyagi veszteségeket eredményezett Szolnok és a vármegye életében is.4 1918 őszére a vármegyei közigazgatás szétzilálódott, 1919 tavaszán a stratégiai jelentőségű megyeszékhelyen a vörös katonák önkényeskedései, majd a román csapatok támadásai lehetetlenítették el a mindennapokat.5 A legsúlyosabb veszteség a több hónapon át frontvárossá vált Szolnokot érte: a románok ágyúzásai, illetve a Vörös Hadsereg katonai akciói súlyos károkat okoztak a Tiszához közelebb eső lakó- és középületekben. A közúti és vasúti Tiszahidat felrobbantották, találat érte a Vártemplom tornyát, amely beszakadt a templombelsőbe, és lövések érték a hídfő közelében lévő törvényszéki épületet is, miként a Tisza-parton lévő Nagytemplomot és ferences rendházat, valamint a Tisza-hídtól nem messze fekvő színházat, a városházát és a „rostává ly aggatott" megyeházát is, ahol a vörösök géppuskaállást és óvóhelyet alakítottak ki a hídfő védelme érdekében.6 „A vörösek fosztogatásainak kitett, éhező és pincékben tengődő lakosság alig tudta fenntartani életét. A román ütegek pusztító ágyútüzétől a város igen sokat szenvedett, számos ház összedőlt, rengeteg érték megsemmisült. De még a repülőgépek bombáitól és a gránátoktól való rettegésnél is szörnyűbb nyomással nehezedett Szolnok magyarságára a terrorista uralom" - emlékezett vissza ezekre a hónapokra másfél évtizeddel a történtek után a két világháború között keletkezett megyetörténeti monográfia egyik szerzője.7 1919-1920 traumája, a vörös- és fehérterror, illetve a román megszállás súlyos károkat okozott a város épületeiben, infrastruktúrájában, mély és nehezen gyógyuló sebeket hagyott az itt élők emlékezetében.8 A politikai konszolidációra és a közigazgatás helyreállítására csupán 1920 tavaszán kerülhetett sor, de a békeszerződés gazdasági és társadalmi következményei és az újjáépítés feladatai jelentős kihívások elé állították a várost. 1921. május 21-én közfelkiáltással meg-63
