Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
A Morgó kocsma ezután - az időszakonként végrehajtott renoválások és javítások idejét kivéve - háborítatlanul és megszakítás nélkül működött, és az 1880-as évek elejétől a vaspálya töltése és az indóház felé terjeszkedő Rétoldal („Ritádul") városrész nevezetes kocsmája volt. Véleményünk szerint ebben az időben keletkeztek (a már letűnő betyárvilág emlékeiből szőtt) az épületről szóló, valós alap nélküli szóbeszédek Rózsa Sándor és mások mulatozásairól, a pincéből kiinduló és a 10-12 kilométerre lévő Ágota csárdáig tartó - természetesen a betyárok számára ásott - alagútróL Ilyen persze sohasem volt.114 A régi pince nem rejt semmi különlegességet, mindössze annyi látszik, hogy a kocsma járószintje alatt meggyengült boltívét valamikor téglaoszloppal támasztották alá. A nagy kocsmahelyiség, „u bor ivó ház" ma is akkora, mint kétszáz esztendővel ezelőtt, legfeljebb a szabadkéményt váltotta fel felsőbb utasításra a kemence. Még kerítést is majd kétszáz éves korában, 1902-ben kapott először.115 A csárda megnevezést valamikor az 1920-as években ragaszthatták rá. 114 Még a mai technikának is jelentős feladatot és óriási költséget jelentene egy ilyet építeni, pedig ma már a határ vízrajzi adottságai is ideálisabbak. 115 A Morgó bekerítve. In: Nagy-Kunság (XXVII. évf. 43. sz.) 1902. október 26. 3. p. 116 MNL JNSzML Jk. Kr. ir. közgy. iratai 1864-1867. Rsz. 37.1510/1866. Kelt: Karcag, 1866. május 28. 117 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1838. 369. sz. A Morgó kocsmárosa, Dobrai Péter, mivel „országos vásárok idején ember emlékezetét meghaladó időtől fogva szüntelen" a morgóbeli kocsmárosok mérték a bort a Cédulaház mellett, Pillanatkép egy ünnepi vagy vásári alkalommal a Morgó előtt az 1920-as évekből A már többször idézett haszonbérbe adási tervezet szerint 1866-ban évi 200 forintért volt bérelhető.116 Ehhez hasonló forgalma lehetett régebben is, és mert a városi csárdákhoz képest semmiféle egyéb - vásári vagy átmenő forgalom stb. - után várható jövedelme nem volt, a borbírák a bevétel emelése és az árukészlet apasztása érdekében még a 18. században szokásba hozták, hogy az országos vásárok alkalmával a vásártéri Cédulaházhoz „ragasztott" „bormérő helyet" mindig a Morgó kocsmárosa kapta meg.117 34