Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt
a Budapest-Újszász vonalon Szolnokig. A románok időközben bevonultak a fővárosba, augusztus 14-én pedig az összes udvari kocsit lefoglalták és elszállították. Még aznap a 14 db udvari kocsit és az 1 db udvari kalauzkocsit, több kocsival és mozdonnyal elindították Szolnok felé. Ez azonban csak a kezdet volt, minden nap jöttek a jelentések a Szolnok, majd onnan Románia felé irányított szerelvényekről. Közben ugyanis a románok helyreállították a vasúti Tisza-hidat is, így a vonatok akadálytalanul haladhattak a román határ irányába. November 22-én Szolnokon a román hadsereg és a magyar nemzeti hadsereg között megegyezés jött létre a Tisza-hidak - köztük a szolnoki - őrzésével kapcsolatban is. A vasúti hidat semleges zónának tekintették, a keleti hídfőt a románok, a nyugatit a magyarok őrizték. A Szolnokot megszállva tartó román csapatok 1919. november 23-án vonultak ki a városból. November 18-án a MÁV vezetése által a Külügyminisztérium Sajtóosztályának eljuttatott adatok szerint a románok elvittek 1.291 mozdonyt, 42.480 kocsit (ebből udvari, termes és személykocsi 2.759, teherkocsi 39.721). A MÁV Igazgatósága november 26-án egy jegyzéket adott át Sir George Clarknak, az antant magyarországi megbízottjának. Megemlítik, hogy az államvasutaknak az őszirózsás forradalom kitörésekor 4.922 mozdonya volt, ez a szám - főleg a román igénybevételek során - 1.528-ra apadt. Ebből is csupán 420 használható, miután a románok legalább 1.293 mozdonyt vittek el. Ugyancsak ők továbbították Romániába a 44.054 vasúti kocsit.18 18 Létezik egy harmadik adat is, ez Udvarhelyi Dénes tanulmányában jelent meg: „...A Magyar Tanácsköztársaság ellen irányuló intervenciós hadjáratok időszakában a magyar vasutak 1.292 mozdonyt, 69 udvari és termes kocsit, 2.006 személykocsit, 790 posta- és kalauzkocsit, 28.916 teherkocsit - amelyek közül 17.283 volt az államvasúti jármű - 2.379 tartály- és kazánkocsit, összesen tehát 35.452 db vasúti járművet veszítettek.- UDVARHELYI Dénes: A magyarországi vasúti közlekedés helyzete az I. világháborút követő időszakban és az 1929-1933. évi világgazdasági válság első éveiben. In: Vasúthistória évkönyv. Bp. 1988. 320-356 p. Említés történik még egy „rablóvonatról", amelyet egy román vasúti század indított a Karcag-Tiszafüred-Polgár-Debrecen vasútvonalon. Ez az állomásokon felhalmozott tárgyakat (mérlegek, váltók, tárcsák, talpfák) egyszerűen felszedte és elvitte. December 17- én pedig Szolnok állomásfőnöke azt jelentette, hogy a pályaudvaron 102 kocsi áll bent tele menekültekkel. Az itt lévő gyermekek, és idősek közül sokan megbetegednek, ha nem történik sürgős intézkedés, a közelgő tél miatt sokan megfagynak és éhen halnak. A napló bejegyzései még közölnek részleteket a románok rablásairól, de a megyénket érintő részletek 1919. december végén befejeződnek. Véleményünk szerint az itt közölt források a megye vasúttörténetének egy fontos és idáig kevésbé ismert fejezetéről adnak pontos leírást. „Naplószerű feljegyzések az ellenséges megszállások következtében a vasút üzemi szolgáltatásban és igazgatásban előidézett nehézségekről, jogtalan és erőszakos beavatkozásokról és az államvasutak tiltakozásairól." (Részletek) Lelőhely: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment Támogatás és Ügyvitel Archívuma, Bp. „DNR-en kívüli digitalizált anyag" Az eredeti szöveget legépelte Barabás Sarolta levéltári informatikus. 243
