Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
A Szolnokra 1919. május 3-án visszaözönlő vörösök a hozzájuk csatlakozott városi csőcselék útmutatása mellett a fehérnek mondott vagyonosabb polgárságot fegyveresen megtámadva, rablást, pusztítást, több személyen erőszakot vittek véghez. Ditlov Szergej orosz hadifogoly, Csizmás Ferenc mechanikus, Mihályik Béla /mindhárman szökésben/, továbbá Hír Mihály, Kővári Elemér, Tompa László, Tompa András, Berkes Ferenc, Pintér István MÁV munkások Ösztreicher Nándor szolnoki lakost előre megfontolt szándékból megölték, lakásából összes pénzét és más ingóit elrabolták, ugyanezek Hír Mihály kivételével bekerítették a csendőrlaktanyát és a betegen fekvő Sztankovics Sándor csendőr főellenőrt, Tordai Lajos csendőrőrmestert és valószínűleg Osvát38 nevű próbacsendőrt, mert nem adták meg magukat, agyonlőtték és Ditlov Szergej az egyik haldokló csendőrt rohamkéssel mellbe szúrta. Majd a csendőrlaktanyában talált pénzt és ingóságokat elrabolták. Hír Mihály és Mihalik Béla az utcán egy ismeretlen lovas hadnagyot agyonlőttek, lovát elrabolták. Tóth István körfűrész munkás és Bencsik Károly mészárossegéd május 4-én Majtényi Pál alhadnagyot elfogták és Szamuely Tibor kezére adták, aki Majtényit ismeretlen terroristákkal lemészároltatta. 38 Más források szerint Uzsváth, vagy Ozsvát Pál volt a megölt csendőr neve. 39 A Sóház utca és Tiszai Hajósok tere találkozásánál álló, kétemeletes, tornyos épület. Szolnokon ugyancsak 1919. május 3-án, amikor a visszaözönlött vörösök a csőcselékkel versenyezve az utcán és a lakásokban vadásztak a fehérforradalmároknak nézett polgári lakosságra, Szikszai György tvszéki elnök a már előbb a városon kívül tanyarészekre biztonságba helyezett családjához akart kimenni. Szerencsétlenségére ezen útjára fegyverrel indult. Amint az utcán haladt, Bede Mátyás szolnoki halászlegény abból, hogy fegyvert viselt s jó ruhája volt, megállapította, hogy ő is ellenforradalmár, fegyverét elvette, s ott az utcán nyomban agyonlőtte, hulláját otthagyva az utca porában, ugyanezen alkalommal és helyen egy ugyancsak a csőcselék elől menekülő katonatisztet, akinek kilétét megállapítható nem volt. Kis Ferenc szolnoki MÁV gyári munkás ugyancsak az utcán, vele véletlenül találkozva két lövéssel agyonlőtte. Szolnokon május 4-én, amikor a vörösök és a csőcselék a polgári házakat fegyver- és rejtőzködő ellenforradalmár keresés címén, valóságban rablás végett, átkutatták, 6-7 fegyveres vörös katona behatolt Pethes Manó kir tvszéki bíró lakására, támadásuk elől Pethes Manó lakásának pincéjébe húzódott, azonban oda is utána mentek és ütlegelték, [aki] májrepedés következtében elhalt. Ez alatt Mihályi György és Boldog Sándor vöröskatonák és még ismeretlen társaik lakását teljesen kifosztották. Ugyancsak Szolnokon 1919. május 3-án Huszár Zaka Mátyás vöröskatona több vöröskatona társával, Grósz Lipót, dr. Kerényi Samu, Weisz Zsigmond, dr. Mészáros Antal, Fóliák Márton, özv. Hábor Antalné, dr. Halász Jenő, dr. Vígh Gyula, dr. Vígh Gyuláné szolnoki lakosokat, akik az utca szerte dühöngött rablás, fosztogatás és lövöldözés elől a Bartha-ház39 pincéjébe menekültek, fegyverrel kezükben az udvarra felkergették, rájuk fegyvert fogtak, a Bartha-házat átkutatták, majd mindannyijukat a forradalmi törvényszékre kisérték, onnan pedig az akkor Szolnokon vérengző Szamuely elé hurcolták, aki azonban szabadon bocsátotta őket. A Bartha-ház lakásaiból azonban a vöröskatonák és velük működött csőcselék igen sok ingóságot elrabolt. E nap délutánján ugyancsak Huszár 233
