Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
4 .) esetben ellenforradalmi bűncselekmény miatt jelentettek fel egy főgimnáziumi tanárt, a vádbiztos, hogy a további eljárástól megkímélje, orvosi bizonyítványt állíttatott ki róla, hogy elmebeteg. 5 .) esetben 2 csavargó egyént 1-1 havi fogházra ítélt. Az ítéletekből, de különösen a vádbiztos által követett eljárásból világosan látható, hogy csak a közre veszélyes egyének garázdálkodásait az akkori viszonyok között egyedül lehetséges módon igyekeztek lehetetlenné tenni. Politikai ügyben senki ellen nem jártak el. VIII. Karcagon a forr, tszék a forr, kormányzótanácsnak megbízásából az igazságügyi népbiztos rendelete folytán 1919. évi március hó 23-án alakult meg. Elnöke dr. Hizly Károly ügyvéd, bírái (tagjai) Kónya József kőműves, Majláth István földmívelési napszámos, Baráth Mihály kőműves, Balog András kövező, karcagi - jegyzője dr. Kövendi Dénes31 főgimnáziumi tanár, kunmadarast - vádbiztosai dr. Sződi Mihály ügyvéd, karcagi és dr. Pásztor Géza ügyvéd, budapesti lakosok voltak, akikre vonatkozóan azonban nem rendelkezem oly adatokkal, amelyek alapján egyéniségüket jellemezhetném. Első ülésükön Kása Albert vasúti alkalmazott, püspökladányi lakost egy havi fogházra ítélték, mert becsmérelte a proletárdiktatúrát. Ezenkívül még 20 esetben hoztak ítéletet, hol a vádlottakat kisebb mértékű pénz- és illetve szabadságvesztés büntetéssel sújtották. Kegyetlen ítéletet nem hoztak. Ügyeik általában a jogi politikai, vagy egyéb szempontokból való jelentőséget, különös érdekességet nélkülözik, általában, a mindennapi élet közönséges bűncselekményeinek enyhe irányelveket szem előtt tartó megtorlására szorítkoztak anélkül, hogy akár felekezeti, akár nemzetiségi, akár társadalmi osztályszempontból való elfogultságot árulnának el. E forr, tszék polgári jellegű volt. Működése 1919. évi március hó 23-ától 1919. évi április hó 26-ig tartott, amikor is a vörös rémuralmat megszüntető román katonai csapatok előrenyomulása következtében ért véget. 31 Kövendi Dénes (Kunmadaras, 1894 - Budapest, 1965): Klasszika-filológus tudós, pályája kezdetén Karcagon gimnáziumi tanár. Később egyetemi magántanár, az ókori görög filozófia neves kutatója. IX. A Kisújszálláson 1919. évi március hó 23-án megalakult Fejér József jászberényi állami, utóbb kisújszállási ref. főgimnáziumi tanár elnöklete alatt állók úgynevezett „Forradalmi Követtanács" /paraszt és munkástanács/ előleges intézkedése folytán és az ugyancsak Fejér József elnöklete alatt állott kisújszállási direktórium ajánlata alapján Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos 1919. évi április hó közepén Kisújszálláson felállította a forr, tvszéket, melynek elnökévé Kis Gábor csizmadiát, tagjaivá (bíráivá) Asztalos László nyug, vasúti fékezőt, G. Szabó Lukács napszámost, Szilágyi Lajos földművest, Bacsó András napszámost, ifj. Oláh Gábor napszámost - jegyzőjévé Staudner Gyula főgimn. tanárt, vádbiztossá dr. Antal Jenő ügyvédet, helyettes vádbiztossá dr. Tóth István ügyvédet, kisújszállási lakosokat nevezte ki. A helyi tapasztalatokkal rendelkező rendőri nyomozó hatóság által kiszolgáltatott adatok alapján, ifj. Oláh Gábor és dr.Tóth István kivételével, kikre vonatkozóan ily adatok 227
