Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
IV. A jászberényi forradalmi törvényszéknek elnöke Tóth György István 32 éves jászberényi szabómester, tagjai: Merkl János királyi járásbíró, Vasas Márton 25 éves géplakatos, Lónyai Béla 27 éves borbélysegéd, Bathó István 53 éves gazdasági napszámos, Cseh András 48 éves gazdasági napszámos és Sz. Erős Béla 23 éves, középiskolai érettségit tett tanuló, majd április 28-án Bathó, Cseh és Erős helyett Csikó János 47 éves gazdasági napszámos, Váci István és Vörös Márton lettek törvényszéki tagokká kinevezve, de ezen két utóbbi egyén törvény széki tagként egyetlen ügyben sem szerepelt. Végül pár ügyben szerepelt törvényszéki tagként Márkus Gyula 33 éves asztalos, aki a nagy károlyi direktóriumnak volt tagja, onnan megszállás folytán menekült Jászberénybe. Vádbiztosok voltak: Kondor Jenő jászberényi királyi járásbíró és dr. Margitai Imre 27 éves ügyvédjelölt és hírlapíró. Jegyzőkönyvvezetőként Siklósy Tamás joghallgató és dr. Singer Dávid ügyvéd működtek. A jászberényi forradalmi tszék egy halálos ítéletet hozott, 1919. május 7-én és pedig formailag is szabálytalanul és a tanácsköztársasági rendelkezéseket is megszegőén. A forradalmi törvényszék ugyanis egy elnökből és két tagból álló tanácsban működött. Ezen egy ügy elbírálásához Vitéz Sándor löveglakatos, aki Jászberényben teljhatalmú belügyi titkár és politikai megbízottként működött, 2 vöröskatonát is behelyezett az ítélkező tanácsba, azon címen, hogy a vádlott vöröskatona. A forradalmi tszék, már ez okból folyóan sem bírt hatáskörrel eljárásra, mert katonák felett, katonai forradalmi tszékek kellett, hogy bíráskodjanak. Vitéz Sándor azonban a vádlott csapatbeli katonáinak fegyveres erejére támaszkodva, akik az ítélethozatalra szintén megjelentek, a 2 katonát behelyezte a tanácsba a forradalmi tszki elnök tiltakozása dacára, minthogy azonban az időben Vitéz volt a már sok azóta letárgyalt bűnügyben vallomást tevő tanúk előadása szerint a tényleg tejhatalommal parancsnokoló személyiség, akinek, erőszakosságától még a tanácsköztársasági szervek is féltek, a tárgyalást az így kibővített vegyes összetételű bíróság tartotta meg s annak eredményeként Hajek Ferenc vöröskatonát (polgári foglalkozása bírósági írnok) azért mert március 15-ére egy népies nyelvezetű költeményt szerkesztett, terjesztett bajtársai között, amelyben a diktatúra bukását, a régi rend helyreálltát, Magyarország boldogulását jósolva, Károly királyt dicsőítette, golyó általi halálra ítélte. Ezen ítéletet az elítéltnek szakaszbeli katonatársai nyomban végre is hajtották. Tóth György István tszéki elnök, aki emberies érzületének más ügyben is jelét adta, ez ügyben is, amikor szavazás volt, „nem" feliratú cédulát dobott az urnába. Amikor az urnából a cédulákat kiszedték, a katonai tagok kifakadtak, hogy ki mert nemmel szavazni. Ugyanis a halálos ítélethez egyhangú szavazat kívántatott. Tóth György István bevallá, hogy a „nem" szavazat tőle származott, de védekezésül azt hozá fel a tolakodóan fellépett katonatagok előtt, hogy csak tévedésből szavazott nemmel s a katonatagok részéről megnyilvánult akarathoz képest szavazatát igenre változtatta. így lett meg a megkívánt egyhangúság. Ezen tárgyalás alatt, sőt ítélethozatal közben is, a bíróság helyiségébe ki-bejárt Vitéz Sándor, sürgette az ítélkezést, ugyancsak ki-bejártak az elnök figyelmeztetése dacára ama katonacsapatbeli katonák, akik az ítélkezés alkalmára Jászberénybe jöttek, s ott lármázva sürgették az ítélkezést. Ez ügyben - a már azóta a szolnoki kir. tszék által megtartott tárgyalás adatai alapján - Vitéz Sándor még a tárgyalás megkezdése előtt terepszemlét tartott, hogy a kivégzés foganatosítására alkalmas helyet jelöljön ki s ugyancsak ítélkezés előtt felhívatta jelentke-223
