Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
tali hatalommal visszaélés 7, árdrágítás 109, szabotázs 0, különböző bűncselekmény 0 személlyel szemben. A büntetés neme és tartalma szerint vagyonelkobzás 90, 6 hóig terjedő fogház 31, 6 hótól 5 évig terjedő fegyház 34, 5-10 évi fegyház 6,10-15 évi fegyház 1,15-20 évi fegyház 1, életfogytiglani fegyház 0, halálbüntetés 7, dorgálás 11 személlyel szemben szabatott ki, illetve alkalmaztatott. Az ügyek mikénti elintézését illetően, az hogy az ügyek elintézésénél felekezeti szempont számba vetetett volna, az ügyiratokból egyáltalán nem észlelhető, ellenkezően az ügyek nagy számából a terheltnek a vallása sem a kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvben a személyi adatai között, sem pedig az ítéletben felsorolt személyi adatok között nincsen feltüntetve, amiből látszik, hogy erre súlyt sem fektettek. A szolnoki forr, tvszék jogellenes irányelveit különösen jellemzi ama ügyekben való magatartása, amelyekben a 7 halálos ítéletet hozta. Eme ügyek a következők: Ftsz. 1. [forradalmi törvényszéki szám] 1. [eset] Balázs Gergely 26 éves hajós és 2. [eset] Mátyus István 28 éves hajós, szolnoki lakosokat ama fényeiként ítélte rablás címén halálra, hogy a nevezettek Szolnokon 1919. március 22-én délután, illetve este sorra felkeresték Schreiber Lajos, dr. Schwartz Sándor és Fehér Antal bérlőket, akiknek közös bérleményén azelőtt nemzetőri szolgálatot teljesítettek, s azoktól, ama kijelentéssel, hogy ez a mi napunk, pénzt követeltek. Forgópisztolyt is mutogattak, de lelövéssel sem a sértetteket, sem mást nem fenyegettek, ily módon Schreibertől 250, dr. Schwartztól 500 és Fehértől 300 koronát követeltek és kaptak, aminek megkapása után még kézfogással búcsúztak a sértettektől. Ezen elítélteknek a ténykedései zsarolás és rablás között mozogtak, amennyiben rablás, úgy annak legenyhébb esete, mert a fenyegetést durvaság nélkül alkalmazták, a követelt és kapott összegek a sértettek vagyoni állapotához képest számba sem vehető csekélységek. így tehát a nevezetteknek halállal való büntetése nemcsak a btk. §-ainak szempontjából, hanem emberi általános jogérzéstől folyóan is feltűnően jogellenes, annál inkább, mert éppen a kommunizmust is meghamisító társadalombontók és nemzetrontók hamis tanításai zavarták fel az ily csekély műveltségű egyéneknek a tulajdonjogra s annak tiszteletben tartására vonatkozó nézeteit. Ftsz. 9. [szám] 3. [eset] Gedei László 28 éves jászárokszállási gazdasági napszámost azért ítélte a forr, tszék halálra, mert Jászár okszálláson 1919. március 22-én éjjel felbujtója és vezetője volt egy csoportnak, amely zászlóval és kürtszóval indulva a nemzetőrséget, a rendőrséget lefegyverezte, ezeknek fegyverzetét elvette, azt további rablásaihoz felhasználta, a távbeszélő vezetéket a postán, községházán, csendőrségnél levágta, özv. Pethes Ferencnétől 10.00 kor 120 koronát rabolt, Brünauer Alberthez betört, ott mindent összetört. Hernitz boltját feltörte, kirabolta, Engler kereskedőtől 1000 koronát rabolt, "Gyerünk! A miénk minden! Pesten kitört a forradalom, csináljuk, mint azok, gyerünk a gazdagokat kifosztani!" - jelszavak mellett még számos sértettet kifosztottak, a jegyzőt lakásán elfogták, a nemzetőrséghez hurcolták. Ftsz. 9. [szám] 4. [eset] Bobák Imre 27 éves és 5. [eset] Torpa Balázs 25 éves jászárokszállási lakos, gazdasági napszámosokat halálra ítélte azért, mert Jászárokszálláson 1919. április 6-án éjjel az ott szolgálatot tevő orosz vörös katonacsapatra tett, de azokban kárt nem okozott lövések elkövetői után kutatva, az orosz vöröskatonák Bobák Imrét és Torpa 221
