Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)

tárása még várat magára. Reményeink szerint az 1918-19-es forradalmak századik évfor­dulóján az érdeklődők haszonnal olvashatják az egykori szolnoki főügyész-helyettes fel­jegyzéseit és a helytörténészeket is újabb kutatásokra ösztönözhetik. Az alábbi dokumentumok szövegét néhány ismétlődő, rövidebb rész kihagyásával ere­deti formájukban közöljük. A helyesíráson és a fogalmazáson minimális mértékben, csak értelemzavaró esetekben (pl. betű- és szókimaradások) változtattunk, továbbá szükség esetén rövid, magyarázó kiegészítéseket tettünk. A túlságosan hosszú mondatokat nem tagoltuk, az intézmények és titulusok kis- és nagybetűs írásán, továbbá a szavak rövidíté­sén sem módosítottunk, mivel ezek Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes egyéni stí­lusához tartoztak. A fontosabb cím- és kulcsszavakat azonban utólagosan aláhúzással jelöltük. A szolnoki királyi ügyészségtől [1]: [Jelentés a Szolnok megyében alakult forradalmi törvényszékekről] 1920.El[nöki].60/93. szám. I. A szolnoki királyi ügyészség területén, a tanácsköztársaság idején, azaz 1919. április elején a románok bevonulásáig forradalmi törvényszékek működtek. 1. Szolnokon, amely mint vármegyei székhelyen lévő forr, tszék. tágabb hatáskörrel bírt. 2. Jászberényben 3. Túrke­­vén 4. Kunszentmártonban 5. Mezőtúron 6. Karcagon 7. Kisújszálláson 8. Jászapátiban. Ezek járási székhelyen működő forradalmi törvényszékek voltak.26 Működött Jászkiséren is bár nem járási székhely, forr, törvényszék. Megalakult Jászladányon is a forr, tszék, de működést ki sem fejtett, mert mint nem járási székhelyet - Jászladányt forr, tszék nem il­lette. Komora Samu állami igazgató tanító vallomása szerint ő volt ezen forr, tszék elnö­kének kinevezve, de nyomban kijelentette az igazságügyi népbiztosságnak, hogy a kinevezés téves, mert Jászladány nem járási székhely s így itt forr, tszék nem alakulhat. Előadása szerint egyáltalán semmi működést nem fejtettek ki. Jászladányban ellenben rög­tönítélő katonai bíróság működött. 26 Megjegyzés: Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve nem volt járási székhely, de ezekben a városokban Túr­­keve kivételével járásbíróság működött. II. A forradalmi tszékek szervezetét illetően azok akként alakultak, hogy a forr tszék elnökét, tagjait, jegyzőjét, vádbiztosát a helyi munkástanácsok által erre ajánlottak soraikból a for­radalmi kormányzótanács nevezte ki. A forradalmi tszék állott egy elnökből és 2 tagból. Ezek mellett működött: 1 vádbiztos és 1 jegyzőkönyvvezető. A vádbiztos hatáskörét ille­tően feladata az volt, hogy a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremtse főleg a 218

Next

/
Thumbnails
Contents