Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
hozói és a végrehajtói hatalom mellett a bíráskodói hatalmat is a Munkás, Paraszt és Katonatanácsok diktatúrája gyakorolja.9 Az igazságügyi népbiztos az I. sz. rendeletében már 1919. március 22-én felfüggesztette a bíróságok működését, amit három nappal később, március 25-én a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Direktórium is elrendelt. A megyei direktórium egyúttal kimondta, hogy a Forradalmi Kormányzótanács megalakulása, vagyis a Tanácsköztársaság kikiáltása óta elkövetett bűnügyekben a forradalmi törvényszékek ítélkeznek. A Forradalmi Kormányzótanács XCIV. számú rendeletének 1. §-a szerint minden megyeszékhelyen forradalmi törvényszéket állítottak fel. Ezeknek a hatásköre az adott megyének és székhelyének területére terjedt ki. A megyei jellegű törvényszékeken kívül a járási székhelyeken, a városokban és egyes nagyközségekben is alakultak forradalmi törvényszékek. Azt, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a szolnokin kívül ezeket hol állítsák fel, Korpás László következtetései szerint valószínűleg a háromtagú megyei direktórium jelölte ki.10 9 KORPÁS L. 1979. 33. p. 10 A megyei hatáskörű szolnoki direktórium elnöke a szociáldemokrata Pálfy János, tagjai az ugyancsak szociáldemokrata Szabó Károly és a kommunista eszméket valló F. Bede László voltak. 11 PIL TAGYOB iratok 605. f. II. 4. d. 405. p. 12 KORPÁS L. 1979. 34. p. 13 Jászkisér nagyközség nem volt járási székhely, mégis alakult a településen forradalmi törvényszék. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 11 helyen alakult forradalmi törvényszék: Jászapátiban, Jászberényben, Jászkiséren, Jászladányon, Karcagon, Kisújszálláson, Kunszentmártonban. Mezőtúron, Szolnokon, Törökszentmiklóson és Túrke vén. Wiedorn Adolf a Törökszentmiklósi Forradalmi Törvényszékről nem közölt részletes adatokat. Ám a főügyész-helyettes által beterjesztett jelentések egyik mellékletében a Törökszentmiklóson felállított törvényszék tagjainak névsora is olvasható, melynek elnöke Nagy Kálmán, tagjai Nagy Bálint, Fehér László, Boros Mihály, Debrák István, Nagy István és Scheiner Ernő, vádbiztosa Őz János volt.11 1920 őszén Wiedorn a tagok nevén kívül bizonyára semmilyen más adatot nem talált erről a forradalmi törvényszékről, amely az április végi román előrenyomulás miatt egyébként sem funkcionálhatott hosszú ideig. Wiedorn Adolf jelentése szerint a Szolnoki Forradalmi Törvényszék már 1919. március 24-én megkezdte működését. Korpás László kutatásai szerint azonban csupán március 31-én tartotta meg az első tárgyalását. Mivel a Forradalmi Kormányzótanács csak március 27-én, vagy 28-án nevezte ki a Szolnoki Forradalmi Törvényszék tagjait, a testület napokig felsőbb felhatalmazás nélkül, kizárólag a helyi munkástanács kijelölése alapján működött és ítéleteket még nem hozhatott.12 Vidéken forradalmi törvényszékek többnyire a városokban és a járási székhelyeken alakultak. Április elején tévedésből Jászladányon is megalakult a forradalmi törvényszék, de néhány nap múlva meg is szűnt, mivel a község nem volt járási székhely. Helyette a bihari 4. számú vörösezred rögtönítélő törvényszéke kezdte meg a működését, és két esetben halálos ítéletet is hozott. A Szolnoki Forradalmi Törvényszék megyei hatáskört is ellátott, míg a többi testület a jászkiséri kivételével13 járási és városi jellegű volt. 213
