Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
Végszó Amint láthattuk, a Munkásőrség első évei igen mozgalmasan teltek, noha - hasonlóan az országos helyzethez - élesben lényegében egyetlen alkalommal sem kellett bevetni az új párthadsereget. A mozgalmasság inkább a kapkodó és kissé koncepciótlan szervezésre, a személyi állomány elhibázott kiválogatására, illetve - hasonlóan a többi fegyveres szervhez - a sok rendkívüli eseményre vonatkozik. A színfalak mögött meghúzódó rengeteg problémából az átlagember nem sokat érzékelhetett, sőt, a Munkásőrség abban a tekintetben elérte célját, hogy sikerült a közvélemény előtt ütőképes, megbízható és megalkuvást nem tűrő kommunistákból álló párthadseregként feltűnnie. „Az ellenség azért szidja anyánkat, apánkat, mert kevesebb remény maradt a restaurációra. [...] Ma már ott tartunk, hogy a munkásőrök többsége a rendszeresített fegyvert kezelni tudja, arról nem is beszélve, hogy nagyon jól tudja, hogy az adott esetben hová kell lőni" - fogalmazta meg Czinege Lajos a maga sajátos módján a megalakult Munkásőrség jelentőségét az 1958. január 7-i megyei párt VB ülésen.147 Az egyes botrányos rendkívüli eseményeket, amelyek egy-egy településen előfordultak, a helyiek előtt nyilvánvalóan nem lehetett titokban tartani: azt a lakosság kibeszélte a maga fórumain, de hivatalos orgánumokban ezek az események sehol sem jelenhettek meg, így lassan a feledés homályába vesztek. Szerencsénkre a pártarchívum azonban gondosan megőrzött minden akkoriban eltussolt, kényes témát is, így ma az igen bő levéltári anyagból viszonylag objektív képet lehet kialakítani a Munkásőrség egykori életéről, szerepéről és a munkásőrök viselt dolgairól. Az, hogy éles helyzetben mire lett volna képes a Munkásőrség, már soha nem fog kiderülni. Ugyanis sem az első években, sem a későbbi három évtizedben nem vetették be őket fegyveres harcban. Idővel aztán arculatát is átformálták és radikális balosok rohamcsapatából egyre inkább hátországvédelmi feladatokat ellátó testületet faragtak belőle. Többször vetették be a munkásőröket például árvízi védekezés idején, Szolnok megyében nagy szerepet játszottak az 1970-es nagy tiszai árvíz gátak között tartásában. Tanulmányunk célja azonban csak az első évek vizsgálata volt, amellyel egy űrt szerettünk volna betömni az eddig feltáratlan megyei levéltári anyag segítségével. 147 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1958. 33. ő. e. 207
