Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
ezen tették meg az utolsó kilométereket a Vásártérig és a városközpontig. Az országút hoszsza egyébként a Nagykun Kerület területén, azaz a kunhegyes-bánhalmai határszéltől „Kardszag mező várassanak közép pontjáig" 12.720 folyó öl (24.120 m) volt. Ebből - a Tíbuczi csárdától a Madarasi úti torkolatig - mintegy 12 km-es szakasz szelte ketté a karcagi Gergely határrészt.32 Igazi „csinálatlan" alföldi útra gondoljunk, amely miatt a postamesterek igazolások sokaságát kérték az elöljáróságtól, magyarázatul a posta gyakori késésére. 32 MNL JNSzML Jk. kr. ir. 1830. Fasc. 4. No.1590. A városközponttól Ágotáig 5.850 folyó ölnyi, azaz 11 km-es útszakasz vitt. 33 A térképek egy része és néhány irat is Tíbucz-halomról ír, a határjárási jegyzőkönyvekben viszont kizárólag laponyagról esik szó. Bizonyára kevésbé magas, ám mégis jól látható kiemelkedés lehetett, mint például a Túzok-laponyag, amelyet Kis-Gergely halomnak is emlegetnek. 1864-ben a „Tibócz" nevű területen belül „Tibócz-halom"-ról és „Tibócz-fertő"-ről írtak a karcagiak, a terület elnevezését „Tibócz kun csapatvezér nevéről" eredőnek tudták. In: PESTY Frigyes: 1964. évi helynévgyűjtése I. Jászkunság Kecskemét-Szolnok, 1978.154. p., lásd még TÓTH Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. In: Zounuk 3. Szolnok, 1988. 369. p. 34 MNL JNSzML Kg.v. It. Tjkv. 1762. május 10. Az 1760-as évek elejétől a tanács igyekezett kizárni a város beneficiumainak bérléséből az idegen jelentkezőket. Az italmérést bérlő debreceni polgárok távozása után mindig tehetősebb karcagiak kapták meg ezt a lehetőséget. 35 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1764. október 30. 36 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1771. március 18. 37 Az év folyamán az ugarok kijelölésének korábbi elrendelése mellett, „a' Szállásoknak (tanyáknak - E. Gy.) Csárdák és Vendég fogadóknak regulázása... és respective el rendelése eránt" is érkezett utasítás, ám azt a tanács kivihetetlennek tartotta. Lásd MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1782. október 17.; MNL JNSzML Kunhegyes v. ir. 1. sz. Prothocollum Actrum 1777-1788. 1782. október 28. - a kunhegyesi tanács állásfoglalása a határhoz közelebb hozott csapszék ügyében. A régi csárda helyétől távolabb, dél felé valószínűleg a mostanában Kis-Tíbucznak is emlegetett tibuczi föld peremén (a Kenderesi és a Széleskertközi út között) található a Tibucz-halom. A Bikástól lejjebb, a kunhegyesi határ felé eső Tíbucz-laponyagon33 állhatott valamikor a karcagiak fentebb már említett, 1696 körül épült és hét esztendeig működő „korcsomája". Azt sajnos nem tudjuk, hogy a Tíbuczon mikor készült az első csárdaépület, de 1761-ben már állott. Rabb Dávid üzemeltette, aki Kálmán András, Csányi János és Csőreg Benedek karcagi árendátoroktól vette bérbe. Mivel azonban a bérleti esztendő végén „ötödfél hónapnál tovább" adós maradt a bérleti díjjal, azt törvényesen végrehajtatták rajta.34 Három év múlva Láposi István és Dobozi Gergely vették bérbe a határban lévő két csapszéket, úgymint a Zádori és a Tiboczi csárdákat. Mindkettő a pest-debreceni út forgalmát célozta meg, nem is rossz számítással, mert az egyetlen bérleti esztendőre 110 rfrt készpénz, 180 icce (1441) bor és 30 icce (241) pálinka kifizetését is megérte az árendátoroknak.35 Igen jó bevételt hoztak tehát. A tanácsjegyzőkönyv szerint a tíbuczi kocsmáros 1770-ben a csárda környékén levő, a „köz jót s a városnak hasznára czélozó" földekből 5 láncalja (=10 hold) nagyságút önkényesen elfoglalt és azt a saját hasznára fordította. Elvették tőle, de mivel a kocsma működtetéséhez mégis szükségesnek ítélték, az új kocsmárosnak már a tanács adta oda, később pedig a csárdás illetményéhez csapták a földjuttatást.36 Az 1781-82. évi ugarkijelöléssel egybekötött határrendezéskor a karcagiak JTibucz nevű Tsap Székjeknek is el kellett hányattattni, mellynek helyében más új Tsap Szék az Kun: Hegyesi határhoz tsak 72 circ. Vagy leg fellyebb 75 ölnyire Tétetett..."37 Az új csárda építését 1782-ben 18
