Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében

kellett felállítani.38

így kerülhetett sor a Szolnok járási önálló munkásőr század megalakítására is, amelynek szervezése 1957 decemberében Tiszaföldváron kezdődött meg, ugyanis a járás 1956-os eseményeinek gócpontja - Martfű mellett - éppen ebben a községben volt. A századnak négy lövész szakasza alakult, éspedig Tiszaföldváron, Tiszavárkonyban, Besenyszögön és Nagykörűben.39

Az alakulat első parancsnoka a 37 éves Fekécs Illés lett.

38 KISS Dávid 82.; 122. p.

39 A szolnoki F. Bede László munkásőr egység története. 14-15. p.

40 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 8.

41 A jászsági (Jászberény és Jászapáti központú) munkásőr alakulatok első éveiről részletesebben: SEBŐK Balázs: A Kádár-rendszer védelmében. Adalékok a jászsági karhatalmi egységek és a munkásőrség első éveinek történetéhez. in: Jászsági Évkönyv 2013. sz. 122-135. p.

42 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 7.

Fekécs Illés Endrődön született agrárproletár családban. Édesapjához hasonlóan a háború előtt ő maga is kubikosként kereste kenyerét, ezt megelőzően pedig éveken át gazdasági cseléd volt. 1942-től a háború végéig katonaként szolgált, 1945-ben pedig belépett az MKP-ba. 1945 és 1948 között ismét kubikos, majd 1950-ig különböző munkahelyeken dolgozott függetlenített munkatársként, személyügyi előadóként, illetve termelési felelősként. 1950-től a hadseregnél találjuk mint politikai munkás, ahonnan 1957. május 6-án saját kérésére szerelték le, ugyanis a rendőrség politikai nyomozói állományába szeretett volna kerülni, ahová viszont hely hiányában nem vették fel. Ekkor a Szolnok Megyei Gépállomások igazgatóságának személyügyi előadója lett. Katonaként az 1956-os események alatt sem ingott meg kommunista elkötelezettsége, majd részese volt a megyei karhatalom megszervezésének és a rendőrség „megtisztításának". Halas Lajos 1958. január 20-án nevezte ki a szolnoki járás munkásőr parancsnokának.40

Szintén a fenti átszervezés idején jöhetett létre az önálló járási munkásőr század Jászapáti központtal.41

Az itteni alakulat első parancsnoka szintén egy kipróbált kommunista, a 29 éves Gábli Márton lett. Gábli Márton Fegyverneken született paraszt családban, édesapja a háború előtt cselédként, a háború után pedig törpebirtokosként dolgozott. Gábli először a szociáldemokratáknál lett párttag, majd az egyesüléssel már az MDP tagjaként tartották számon. Az ő életében is a szocialista rendszer fegyveres erői hozták meg a felemelkedést. 1949-ben önként jelentkezett a hadseregbe, ahol a Kilián Repülőtiszti Iskola elvégzését követően 1951-től repülővezető oktatóként tevékenykedett. 1956 augusztusában azonban mégis leszerelt, ugyanis nem engedélyezték a számára, hogy csapathoz kerülhessen. A forradalom már a szolnoki Cukorgyárban találta, ahol - ahogyan akkoriban fogalmaztak - „becsülettel helytállt". 1956 decemberétől 1957 márciusáig a Szolnoki Munkás Karhatalmi Században szolgált, majd a városi pártbizottság gépkocsivezetője és egyben munkásőr lett. Halas Lajos, a MOP parancsnoka 1958. augusztus 7-i hatállyal nevezte ki a jászapáti munkásőr század parancsnokának.42

Tiszafüred munkásőr századának élére a 28 éves Prohászka József került. Prohászka Tiszavárkonyban született sokgyermekes parasztcsaládban és gyermekkorától cselédként dolgozott egy uradalomban. 1945-ben segédmunkásként Budapestre került a Gázgyárba, ahol gázmérgezést szenvedett. Emiatt kizárták az MKP-ből, mert nem tudott rendezvé171