Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
hivatásos tisztek és a polgári alkalmazottak. Személyi állományát önkéntes jelentkezés alapján lehetett feltölteni 18. életévüket betöltött fiatalokból, akik hűek voltak a szocializmushoz. A Munkásőrség feladatai „a szocializmus vívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának a biztosítása, valamint az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozása" voltak. Feladatuk ellátása közben a munkásőröket hatósági közegnek kellett tekinteni. A Munkásőrség felállításával az egyes gyárakban, üzemekben korábban felállított fegyveres egységek megszűntek, kivéve az egyes üzemekben a rendőrség által szervezett és irányított fegyveres őrségeket.4 4 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 13. törvényerejű rendelete a Munkásőrségről. In; Magyar Közlöny, 1957. február 12. 5 KISS Dávid 77. p. 6 KISS Dávid 69. p. 7 Magyar Nagylexikon 6. kötet. 247. p. 8 A más forrásban Munkás Tiszti Század nevű fegyveres alakulat 1956. december 8-án alakult meg Szolnokon. Tagjai '19-es vörös katonák, egykori illegális kommunisták, rendőrök és AVH-sok voltak, de akadt a soraikban két görög emigráns kommunista is. In: CSEH Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, 2006. 66. p. 9 A Szolnoki F. Bede László Munkásőr Egység története. 1956-1985. Szolnok, 1985.3^1. p.; MNL JNSzML XXXV. 23. f. 5. d. F. Bede László Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság 3. sz. parancsa. 1958. április 2. A Munkásőrség Szolnok megyei szervezése a budapestihez képest ütemkéséssel történt. Az új fegyveres szervezet létrehozását ugyanis eleve négy ütemben tervezték, amelynek első üteme 1957. március 10-ig tartott. Ennek során a budapesti alakulatok mellett csak a fontosabb vidéki központokban kellett az első munkásőr egységeket létrehozni. Ez Szolnok megyében gyakorlatilag a megyeszékhelyt jelentette, a többi vidéki egység csak a következő ütemekben került felállításra.5 A szervezéssel kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy - Halas Lajos és Tömpe István mellett - tulajdonképpen Szolnok megye delegálta a Munkásőrség országos szervezetének harmadik fő alakját, Czinege Lajost.6 Czinege akkoriban az MSZMP Szolnok Megyei Intéző Bizottságának élén állt, de korábban komoly országos vezető pozíciót is betöltött, mint az MDP KV Adminisztratív Osztályának megbízott vezetője.7 A szolnoki munkásőr zászlóalj megszervezésének fontos állomása volt 1957. február 28., amikor a Megyei Tanács különtermében egy bizottság ült össze a szolnoki alakulat megalakításának ügyében. A bizottság tagjai voltak: Kálmán István, az MSZMP megyei titkára, Kanász Béla ezredes, megyei karhatalmi parancsnok, Szarvas Imre, az MSZMP szolnoki titkára, Borsányi János és Váczi Mihály, az MSZMP Megyei Bizottságának osztály vezetői, valamint Fodor János és Fancsali Ferenc, a Tiszti Munkás Század8 parancsnokhelyettesei. Szolnokon egy zászlóaljat lehetett felállítani, amely két lövész századból állt. A parancsnoki pozícióra fiatal, szakmailag jól képzett - és nem utolsósorban - politikailag megbízható személyt kerestek, akit Hir István személyében találtak meg. A munkásőr alakulatba - hasonlóan az országos trendekhez - túljelentkezés volt tapasztalható, így gyorsan felállhatott a Pintér Dezső vezette 1. század, majd később a Kalocsai Béla vezette 2. század. A szolnoki munkásőr zászlóalj hivatalosan 1957. március 5-én alakult meg, amely dátum egyben a megyei Munkásőrség létrejöttének időpontja is - noha vidéken ekkor még nem álltak fel az alakulatok.9 1957 márciusának végéig Szolnok megye te160
