Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években

Egyetlen állandó: a változás - a pártvezetők rotációja

Az MKP első elnöke/titkára (a fogalomhasználat következetlen a visszaemlékezésekben) Tóth György István lett, őt követte dr. Csík Péter jászjákóhalmi lakos, majd egy másik jászberényi tizenkilences, Tóth Mihály. Utóbbival elkezdődött a gyors ütemű párttitkár-cserék időszaka, aminek eredményeképpen 6 év alatt 12 párttitkára volt a városnak, s kettő kivételével egyikük sem volt jászberényi származású vagy kötődésű. Mindegyiküket a megye nevezte ki és mozdította el, így a nem-jászberényiség megyei döntés következménye volt, aminek hátterében a párthűségen túlnyúló emberi, szakmai kapcsolatok kialakulásától való félelem húzódott meg. A rövid titkári ciklusok viszont nem tették lehetővé a korrumpálódás mellett azt sem, hogy a vezető feltérképezze a helyi viszonyokat, átlássa a személyi összefonódásokat, belelásson az ott élő emberek életvilágaiba, megértse a vágyaikat, a reakcióik mögött rejlő attitűdjeiket stb.

Tóth Mihály három hónapig, az őt követő Oláh György pedig csak egy hónapig viselhette a tisztséget. A jászberényi MKP első levéltári forrása Oláh által a Megyei Pártbizottságnak írt havi jelentés 1946 decemberéből, amiben a jászberényi pártszervezet teljes életképtelenségéről tudósít. Szemléletes képet ad a fiktív tagság országos jelenségének helyi gyakorlatáról. A párttagok nem végeztek pártmunkát, az alapszervezeti titkárok be sem mentek a párthelyiségbe, nem fejtettek ki propaganda-tevékenységet, nem volt városi pártsajtó, az egyes intéző bizottságokban helyet foglaló párttagok a saját karrierjüket építették és nem a Pártot, stb. A végén rezignáltan megjegyzi, hogy „általában az egész pártszervezet a teljes tönkremenés képét mutatja".3

3 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (A továbbiakban: MNL JNSzML) X. 40/h. Magyar Kommunista Párt (A továbbiakban: MKP) Járási bizottság (A tovbbiakban: Jb) Titkári jelentések. 1946. december 30. - 1948. február 14.1. p.

4 JMA 48-68. Munkásmozgalmi hagyományok Jászberényben 1. A Kommunista Párt harcai a Tanácsköztársaság idején és a felszabadulás után. Elmondta: Tóth Mihály mozi-üzemvezető. Magnetofongyűjtés. Gyűjtötte: Erdész Sándor. Jászberény, 1956. február hó. (Tóth interjú 1956) 7. p.

5 MNL JNSzML X. 40/h. MKP Jb Titkári jelentések. 1946. december 30. -1948. február 14. 2. p.

Oláh György sorsa a rossz hír hozójáé lett: a levéltári anyagokból nem derül ki, hogy lemondatták vagy lemondott, esetleg lejárt a mandátuma és nem választották újra, viszont Tóth Mihály a visszaemlékezésében így fogalmaz: „Oláh György viszont csak egy hónapig lehetett itt, mert más beosztást kapott. "4

Mindenesetre a levél elküldése után két nappal, 1947. január 1-jén már nem ő, hanem Szabari János volt az MKP jászberényi elnöke. Szabari tisztában volt azzal, hogy őt válságkezelőnek tették meg a párt élére, és neki is hasonló lehet a sorsa, ha nem tud kézzel fogható eredményeket felmutatni. Ebből a kontextusból érthető az 1947. márciusi keltezésű levele, ami egy győzelmi jelentésnek is beillett. Ebben pontról pontra szedte a párttevékenységek sorát, mintegy demonstrálva fáradhatatlan szerve munkáját és a tagság aktivitását. A levél tanúsága szerint az egyes alapszervezetek hetente gyűltek össze pártoktatásra, megbeszélésre, amely rendezvényeken 50-80 fő vett részt. A nagyobb gyűléseken, ünnepségeken a párttagok létszáma elérte a 300-600 főt is. Aktív volt a párt kulturális tevékenysége is (ünnepségek, táncmulatságok stb.).5

Szabari két évig 128