Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ÖRSI JULIANNA: Református lelkészek életútja az államszocialista korban az újabb kutatások tükrében
A Szolnok megyei tanács például havonta kért jelentést, hogy melyik iskolában hány gyerek jár hitoktatásra. Egy 1952-ben készített jelentésből az alábbi kép rajzolódik ki: „Június hónapban tartott hittanbeíratás általános iskolai tanulóinknak 13,4%-a iratkozott be hitoktatásra. Ez szám szerint 8215 tanulónak felel meg. Ezen a téren az elmúlt esztendőben az volt a helyzet, hogy az általános iskolai tanulók 38%-a, azaz 24590 tanuló részesült hitoktatásban. A megyénk középiskoláiban tavaly 67 tanuló részesült hitoktatásban, az a tanulók 1,7%-a. Jelenleg 3 tanulót tartunk nyílván, ez az összes tanulóknak a 0,06%-nak felel meg. Ez a szám egyben azt jelenti, hogy középiskoláinkban nincs hitoktatás. A hittanbeíratás terén a legjobb eredményt a törökszentmiklósi járás érte el (4,7%), a további sorend a következő: Jászberényi, Kunhegyest, Kunszentmártoni, Tiszafüredi és Jászapáti járás. (39%) A városok közül, Túrkeve város volt az első (0,26%). A további sorrend Kisújszállás, Jászberény, Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag és Mezőtúr város (11,4%). "5 5 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (A továbbiakban: MNL JNSzML) MDF Megyei Pártbizottság ir. (Megyei Tanács VB. Oktatási Osztály jelentése, 1952. december 17.) XXXV. főfond 39. fond 2. fondcsoport 149. ő. e. Azt is megjegyezte, hogy az év folyamán 1237 tanuló morzsolódott le a beiratkozottak közül, vagyis ténylegesen 9,71% részesül hitoktatásban. Az állami apparátus tehát kimondottan jónak tekintette a felvilágosító munkát. Az értékelésben hiányosságként tüntette fel egyes nevelők idealista beállítottságát, passzivitását. Szükségesnek tartotta a helyi pártszervezet, a tanács és a tömegszervezetek segítségadását, valamint az egyéni felvilágosító munka javítását a szülők körében (családlátogatás szorgalmazása). A nép átnevelését a leghatékonyabb eszköz, az iskolák államosításával kezdték. Ennek leghangosabb ellenzői közé tartoztak a papok. A Nagykunságban több református lelkész tiltakozott az iskolák államosítása, az igazgatók lecserélése ellen (pl. a karcagi Pap Béla, a kisújszállási Sípos Árpád, stb.). A nagy publicisztikai múlttal rendelkező Pap Béla tevékenységét - bár 1944 év végén a Magyar út című lap kiadása megszűnt - az ÁVH folyamatosan figyelemmel kísérte. Rajtuk kívül azonban paptársaikról is rendszeresen jelentettek. Az 1949. április 12-én, Karcagon írt pártjelentésben 4 római katolikus egyházi személy és 4 református személy szerepel: „A Római Katolikus Egyház: Vezetője: Dr. Porubszky Géza egyházi tanácsos, aki előzőleg Héderváron volt alkalmazásba és onna kérte magát önként, az Egri érsekséghez kerüljön beosztásba, mivel a mindszenti [sic!] politikáját nem helyeselte. A demokrácia ellen nem lázit, és a papjait sem engedi beszélni. Eehet vele együtt működni. Beosztott pap: Rubint Zoltán állami hitoktató, aki jelenleg a Karcagi Berekfürdőbe van és az ottani kápolnába misézik. A demokrácia ellen nem beszél, és a tavaszon is a parasztságnak a szántás és vetés fontosságára hívta fel a figyelmet. Köztiszteletben áll, lehet vele együtt működni. 121
