Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
Az 1928. évről készített polgármesteri jelentésben már a működését megkezdő 28 szobás Tisza Szálló és Gyógyfürdő is szerepelt.128 Az ingatlan értékét az átadás évében 1.297.712 pengőre becsülték, ami a város tulajdonában lévő legdrágább ingatlannak számított, s értéke gyakorlatilag megközelítette az első Speyer-kölcsön révén felvett 1.578.546 pengős városi hitelmennyiség teljes összegét.129 Nem véletlen, hogy a tárgyévi polgármesteri jelentés is kihangsúlyozta, hogy „városunk fejlődésének kimagasló jelentőségű együtthatója a városi Tisza szálló és gyógyfürdőnek 1928. évi április hó 14-én történt megnyitása.". A város által üzemeltetett szálloda és fürdő, a mélyfúrású kútnak köszönhetően „a város közönsége mindazokat az együtthatókat bírja, amelyek alkalmasak az üzem rentábilissá tételére s ha ez ma még talán nem is jelentkezik, a jövőben minden kétségen kívül befog következni" .13° A hivatalos beszámoló szerint a fürdő szolgáltatásai egy időben 122 vendég számára biztosíthatók, a gőzfürdőben 93 öltöző fülke van, a fürdőtérben 45-50°C-os gőzkamra és 58-62°C-os forró légkamra, valamint egy 40 m3-es 35°C-os, egy 36 m3-es 40°C-os és egy 24 m3-es 24°C-os medence került megépítésre. Az iszapkezelőben egyszerre 8 személyt lehetett ellátni. A gőzfürdő az épület nyugati oldalán helyezkedett el, míg a keleti oldalon, a szálloda földszintjén alakították ki a 12 kabinból álló kádfürdőt, amely közül 6 díszes kiképzésű szalonfürdő, míg 3 szerényebb I. osztályú és 3 pedig egyszerűbb népfürdő jellegű kádfürdő volt. A kádfürdőben orvosi rendelvényre szénsavas, sós, kénes, fenyő és illatos fürdők is kiszolgálásra kerültek. Egy átlagos felnőtt fürdőbelépő 1,50 pengőbe került, a 12 alkalmas bérletet már 15 pengőért lehetett váltani, a szalon kádfürdő 2 pengőbe, a népfürdő 80 fillérbe került, de gyermek-, illetve egyéb kedvezményeket is lehetett érvényesíteni. 128 Polgármesteri jelentés Szolnok R. T. Város 1928. évi közigazgatási ügymenetéről és a közállapotokról. (Összeáll. KEREKES Sándor városi főjegyző) Szolnok, 1929.131. p. 129 Uo. 44-46. p. 130 Uo. 54-57. p. Az üzemi nyilvántartások szerint a gyógyfürdőt a megnyitás, azaz 1928. április 14. óta az év végéig összesen 17.848 személy vette igénybe, amely 24.768 pengő 10 fillér bevételt eredményezett. Kedvezményes belépőt 3.718 felnőtt és 494 tanuló esetében adtak ki. A 28 szobás szálloda szolgáltatásait a megnyitás évében - 8 és fél hónap alatt - 5.138 személy vette igénybe, amely 25.808 pengő 64 fillér bevételt eredményezett. Az év során keletkezett üzleti haszonból a szállodát üzemeltető üzemi bizottság 20.328 pengő 34 fillért fordított beruházásokra, amelyek közül kiemelkedik a szálloda és fürdő átlag napi 200-400 kilogrammnyi fehérnemű fogyasztásának tisztítását végző gőzmosoda és szárító berendezéseinek kiépítése. Ezzel nemcsak lényegesen olcsóbbá vált a mosás, de a mintegy 30.000 pengő értékű fehérneműk megóvása is könnyebben biztosíthatóvá vált. A másik fontos beruházás - mivel ezt a szálloda mellett nem tudták megépíteni - a városháza udvarán kialakított 4 zárható és fűthető fülkéből álló autógarázs volt. További összegeket fordítottak berendezési és felszerelési tárgyakra, illetve reklámanyagokra is. Az elkövetkezendő időszak tervezett fejlesztései közül az üzemi bizottság a Tisza folyón szabad uszoda és strandfürdő létesítését emelte ki, amely egyszerre volt hivatott a szálloda szolgáltatásait bővíteni és az élővízi fürdőzés veszélyeit csökkenteni. Az étterem bevételeit nem említette az összefoglalás, de vezetőjével a város elégedett volt, hiszen Westher Rezső „szaktudásával ésfigyel- 108
