Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

terveket.103 A városvezetés által szorgalmazott szakértői vizsgálatok alapján végül a termálkút vizét ásványvízzé is nyilvánították, amelyet később a város - a termálvíz komplex hasznosítása céljával - „Áldás" ásványvíz néven, szén-dioxiddal dúsítva forgalmazott.104

Szolnok nagyon sok pénzt és időt áldozott a termálvíz feltárására, így joggal szerették volna, ha a kitűnő tulajdonságokkal rendelkező gyógyvíz nemcsak balneológiái szempontból vonzaná a turistákat Szolnokra, hanem mint ásványvíz is országos népszerűségre tenne szert. Az ásványvízként forgalmazott „Áldás" víz a palack címkéjén található felirat szerint „a legegészségesebb, baktériummentes, kiválóan ízletes üdítő ital, mint borvíz, szénsavval telítve kiválóan jó hatású, mivel a bor savtartalmát megköti és a gyomorhurutot megakadályozza", ivókúra-szerű alkalmazásánál pedig az orvosi szakvélemény szerint „gyógyhatású gyomorsav-túltengésnél, heveny és idült gyomor és bélhurutok, az epe- és légzőutak hurutja esetén".

103 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 24309/1928. kgy. sz. 1928. november 30.

104 A termálvíz feltárását követően a város vezetése szinte azonnal lépéseket tett a víz lakossági fogyasztás céljára történő felhasználására is. A Magyar Királyi Országos Közegészségügyi Intézetet kérték fel az ásványvíz elemzésére, és 1928. december végére el is készült a szakértői vizsgálat. A szakvélemény megállapította, hogy „[...] a beküldött vízminta az elvégzett tájékoztató ásvány vízelemzés alapján alkalikus reakciójú túlnyomóan alkalicarbonatokat és alkalihydrocarbonatokat tartalmazó víznek minősíthető. A benne oldott alkatrészek mennyisége éppen eléri azt a határt, melytől kezdve a vizeket, ha megbízhatóan állandó összetételűek (ami jelen esetben biztosítottnak tekinthető) ásványvíznek szokás minősíteni". Ez a száraz szakvélemény azonban nem nyerte el az egyedülálló és piacképes ásványvíz megtalálásában reménykedő városvezetés tetszését. Szolnok sok pénzt fordított a termálvíz feltárására, ráadásul arra számítottak, hogy a kitűnő hatású gyógyvíz nemcsak szimpla balneológiái szempontból jelenthet vendégek ezreit Szolnokra csábító turisztikai vonzerőt, de mint ásványvíz is népszerűsítheti a város szállodáját és fürdőjét. Ezért Tóth Tamás polgármester levelet írt a minősítést végző intézetnek, amelyben kérte a szakértői végeredmények pontosítását. A polgármester levelében nemcsak a jelentés árnyalt és hivatalos hangvételét kifogásolta, de megkérdőjelezte a Közegészségügyi Intézet adatainak szakszerűségét: „[. ..]A vélemény szövegezése ui. nem csak nem felel meg teljes egészében azon vélemény szövegnek, amelyben Szolnok r.t. város ügyvezető orvosa személyes tárgyalásai alkalmával megállapodott, de azonfelül, hogy teljesen határozatlan hangú, amellett nem is fedi az adatoknak megfelelő valóságot [...].". Az agilis polgármester túllőtt a

Az „Áldás" ásványvíz palackjának címkéje

(MNL JNSzML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának ir. 4899/1937.)

99