Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
nincs arra, hogy a házat korábbi céljának megfelelően tudnák a későbbiekben használni. Az eladási ár kérdésében azonban nem döntöttek, mivel úgy gondolták, hogy az október 30-ra kitűzött jászberényi közigazodásra küldendő saját követeik az épület és a telek piaci árát majd kipuhatolják és tárgyalnak a jászberényi tanáccsal annak eladásáról. A kiküldött képviselők ugyanakkor az ügyben, pontosan nem részletezett okok miatt, semmi előrehaladást nem értek el. Az eredménytelenségről a nagykun kapitány beszámolt a főkapitánynak, aki ezek után maga próbálta elintézni az ügyet és elrendelte, hogy a Nagykunság jelöljön ki és küldjön követeket Jászberénybe az ügy megtárgyalására. A kerületi kapitány ezek alapján Kolozsy Lajos korábbi alkapitányt és Varró László karcagi főbírót menesztette Jászberénybe. A kétfős deputáció 1851. május 14-én kelt jelentésében295 új fent eredménytelenségről számolt be, ugyanis Jászberény részéről senki sem akart tárgyalni az épület tulajdonjogának rendezéséről. A nagykun követek végül, rábízva a döntést a jász város tanácsára, felajánlották, hogy Jászberény vagy 3000 pengőforintért vásárolja meg, vagy évi 240 pengőforint haszonbérért bérelje ki az épületet. Jászberény ígéretet tett arra, hogy a kérdést megtárgyalja és értesíti a nagykun kapitányt a döntésről, ám erre végül megint csak nem került sor. 295 MNL JNSZML V.1942.C. Kunszentmárton város tanácsának iratai. Körlevelek jegyzőkönyve 1853-1854. 78. p. 296 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 433/1851. 297 Uo. 298 BAGI G. 2015. 62. p. 299 Uo. 64. p. 300 Uo. 67. p. A fentiek eredményeként az év végén Jankovits György jászkun főkapitány is megpróbált újra közbelépni, és megismételve a nagykun városok korábbi ajánlatát, felszólította296 a várost, hogy a csendőrlaktanya épületét vagy vásárolja meg 3000 pengőforintért vagy évi 240 pengőforint bérleti díjat fizessen a tulajdonosainak. Jászberény azonban elég gyorsan rövidre zárta a kérdést, ugyanis a főkapitánynak küldött válaszában297 kijelentette, hogy az épületet „pénz hiány miatt a város meg nem veheti, úgy 240 pft szerfeletti árú lakbért a városi pénztár viselni képtelen”, majd hozzátette, hogy jelenleg más olyan épületet sem tud biztosítani, mely a csendőrlaktanya számára megfelelő lehetne. Jászberény fizetési képtelenségre való hivatkozása teljesen megalapozott volt. Az 1848-49-es szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralmi időszak ugyanis nagyon komoly terheket rótt a városra. A Kossuth-pénz bevonása,298 majd az új adórendszer bevezetése jelentősen megterhelte a város háztartását és lakosságát,299 melyet a katonai laktanya 1850 nyarán megkezdett építésének elhúzódása, majd az állami kölcsön felvétele csak tovább rontott.300 95
