Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
Az istálló építése nem sokkal később befejeződött, a hat nagykun település képviselői pedig szeptember 22-én Jászberényben összesítették az építés költségeit és az addig befizetett összegeket. Az összesítés csak Kisújszállás esetében260 maradt fenn és ez alapján következtethetünk a teljes költségre. A költségvetés 5 lényegesebb tételt tartalmazott, köztük a munka- és anyagdíjon felül két deputátusnak, tehát megbízottnak a bérét, „két rendbeli alkalmatosságra, midőn alkunni voltak”. Összegezve a Kisújszállásra eső építési költség 44 rajnai forint és 57 krajcárra rúgott. Ehhez jött még utóbb „némely mesterembereknek” fizetett összeg, mellyel együtt a végösszeg 48 rajnai forint 17 krajcárt tett ki. Tekintve, hogy az összes költség arányosan oszlott meg az építtető települések között, a jászberényi nagykun istálló építésnek teljes költsége kb. 289 rajnai forint és 42 krajcárt volt. MNL JNSZML V.201.a. Kisújszállás város tanácsának iratai. Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek mellékletekkel 20/1794. MNL JNSZML V.201.a. Kisújszállás város tanácsának iratai. Tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek mellékletekkel 196/1800. 2.2. A Kunház felépítése (1800-1801) Az istálló felépülése után néhány év „csendes időszak” következett. A tulajdonosok feltehetően rendszeresen használták a házat, ám az biztos, hogy mind a hat település képviselői nem fértek el az épületben. Valószínűsíthető, hogy a további építkezésekre a vásárlás és az istálló építésének költségei, valamint az időszak gazdasági körülményei okán nem került sor egészen a század végéig. A hozzáférhető források most is elég szűkszavúan nyilatkoznak az építkezést megelőző előkészületekről. Annyi bizonyos, hogy valamikor 1799 őszén már döntés, de legalábbis elhatározás született egy új épület felépítéséről. Az is tisztázatlan, hogy Bedekovich Lőrinc, a Jászkun Kerület rendes mérnöke hivatalból, avagy a tulajdonosok kifejezett kérésére készítette el 1799. november 8-i keltezéssel saját „gondolattyát”261 az építendő házról. Az alaprajzot a szerző „gondolatnak”, vagyis elképzelésnek nevezi, nem pedig tervrajznak (delineatio), tehát ez csak egy előzetes terv volt, egyfajta ajánlat a tulajdonosoknak. A dokumentumon a postamester számára készített feljegyzés (,^4 Szabad Nagy Kun Kerületbeli városok és helységek érdemes Deputatusainak sietséggel adasson”) alapján erősen feltételezhető, hogy a geometrát az idő is szorította és sietnie kellett az ajánlat elkészítésével. 87
