Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
feleségével, a kiváló intellektusú tanítónővel, Pongrácz Erzsébettel. Rövid erdélyi tartózkodás után Jászberénybe költöztek, ahol belekezdett a Jászság című lap szerkesztésébe. 1904-ig a Jász Múzeum szakértője, ásatásokat is folytatott, fő művét, a jászok történetének megírását viszont nem sikerült befejeznie. Szaporodó közéleti konfliktusai miatt elhagyta Jászberényt, Szolnokra került, ahol levéltárosként működött tovább. Ma utca és könyvtár viseli a nevét.197 197 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 108. p. 198 Vasárnapi Újság 50. évfolyam 7. szám - 1903. február 15. 199 Magyar Életrajzi Lexikon http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC05727/06410.htm (2010- 10-16) 200 RUSVAY László: Jászapáti története. Jászapátiak Baráti Egyesülete Jászapáti, 2003. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Jaszapati/pages/Jaszapati_ tortenete/006Jaszapati.htm (2010-10-10) 201 Jászapáti és Vidéke IV. évfolyam 16. szám - 1905. április 16. Holló Lajos (1859-1918): Újságíró, politikus. Szülei Holló Gáspár (1820-1903)198 és Mailár Franciska voltak. Jogi tanulmányait a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte, majd szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Megindította a Félegyházi Hírlapot, s azt 1887-ig szerkesztette. Ekkor függetlenségi programmal képviselővé választották. 1893-tól 1914-ig az általa alapított Magyarország főszerkesztője. A háború alatt feladta ellenzéki álláspontját.199 Horváth László Főbíró Jászapátin. 1888-89-ben az ő kezdeményezésére alakult a részvénytársasági Gőzmalom.200 Izsó Miklós (1838-1911) Gyomán született egyszerű birtokos szülők gyermekeként. Egyetemi évei alatt Tóth Lőrincnél házitanítóskodott, így ismerkedhetett meg Deák Ferenccel. 1867. december 17-én Budapesten szerzett doktori címet, ezután kórbonctani asszisztensként működött, majd bejárta Közép- Európa egyetemeit. 1871-ben Jászladány orvosává választotta, 1874-ben feleségül vette a nagyműveltségű Ozoróczky Máriát (1835-1906), aki nagyban hatott férjére jászok iránti rajongásával. 1876-ban a tagosítás egyik fő propagátora: a feldühödött nép ki akarta hajítani a községháza ablakán, de azóta már áldja ténykedését. Az 1879-es, 1888-as és 1893-as csapások (tűzvész, árvíz) során anyagi javaival segítette a község újjáépülését. Az Új szász - Jászapáti vasútvonal egyik fő kiharcolója. Tudományos munkássága is jelentős: fordított és publikált, mellette ingyen gyógyított. 1905-ben a Ferenc József Rend Lovagkeresztjét kapta meg.201 Kele József (1863-1929) Édesapja, Kiéger József (1833-1911), az 1858-as jászkun gárda vezérlő kapitánya, több jász település jegyzője. Édesanyja: Kovács Ilona. Testvérei: Kiéger Sándor gépészmérnök, özvegy Hieronomy Béláné 74
