Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
majd pedig polgármestere lett153 , Pethes László (1885-1950) pedig a jászapáti választókerület nemzetgyűlési képviselője.154 De meg kell említeni a fiatalok közül Czettler Jenőt (1879-1953) is, aki a mozgalom idején már nem volt egyetemi hallgató - 1901-ben doktorált - de támogatta az ügyet, és a Horthy-korszakban ő szervezte meg a Jászok Egyesületét, melynek éveken át elnöke volt.155 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jász Múzeumért Alapítvány. Jászberény, 2003. 180-181. p. Nemzetgyűlési almanach - 349. p. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 58. p. Jászberény és Vidéke XXXVL évfolyam 27. szám - 1904. július 3. Jászapáti és Vidéke III. évfolyam 28. szám - 1904. július 14. ERDEI Ferenc: Parasztok, http://mek.oszk.hu/04700/04700/ (2012. 03.20) A redempciós mozgalom identitásformáló ereje nem szorítkozott csupán az értelmiségre. Az események ismeretében nem csak hírlapírói nagyzolásként értékelhető a Jászberény és Vidékének karcagi gyűlésről írott tudósítása, amelyet úgy sommáz, hogy „ Gyárfás szelleme kelt életre a jelenlevőkben. ”156 A mozgalom ugyanis azáltal, hogy nevesítette a jászkun redemptusokat, erősítette a családok büszkeségét. Az esetleges kárpótlás reményében, a gyakori népgyűlések után mindennapos beszédtéma lehetett a történelem, mert a vélelmezett gazdasági siker élő kapcsolatot teremtett a múlttal. Ha a kor parasztpolgárai többségükben valószínűleg nem is értették meg az ügy jogi hátterét, a mozgalom segítette identitásuk formálását. Hild Viktor és Vágó Pál írásai mind kiemelték és ezáltal újra köztudatba hozták a jászkun hadierényeket. De nem pusztán erről volt szó. A mozgalom nem a korábbi nézeteket visszhangozta, hanem kiegészítette azokat. A korábbi büszkeséget főként a hadi sikerekre alapozták, a békés növekedést, a csendes munkálkodást ekkor emelték a jászkun erények közé. „A magyar nemzet a jászkunoknak adósa maradt, ha mással nem, hálával, köszönettel, nagyrabecsüléssel, mert ők egy eltulajdonított földterületet visszaadtak saját erejükből a hazának. ”157 Ez a gondolat - benne a Millennium elégedettségével és az évszázados fejlődést vizionáló hangulatával - szervesen kapcsolódott azokhoz a már meglevő paraszti értékekhez, amelyeket például Erdei Ferenc is kiemelt. Ilyen a munka becsülete, a csendes gyarapodás vágya, a föld és a földszerzés kultusza. „Hová való? Ebben a kérdésben az foglaltatik, hogy melyik vidékre való, melyük ország a hazája, és milyen községben lakik. Miféle családnak a sarja és tagja? Benne van ebben a kérdésben az, hogy kik voltak az elődei, kik azok, akikkel együtt él, és kikkel számít egy egésznek. Hol van a földje, jó föld-e vagy hitvány, vagy van-e egyáltalán, mert nem utolsó meghatározója ez sem a parasztállapotnak. A három kérdésre való felelet, felelet egyben a paraszttársadalom belső szerkezetének minden lényeges kérdésére is. ”158 66
